Fehéredő fekete

Ló, eszel-e zabot? – idézi a népszerű román közmondást egy középkorú férfi a kolozsvári magyar főkonzulátus előtt, amikor arról kérdezem, szeretné-e könnyített eljárásban megkapni a magyar állampolgárságot. Habozás nélküli válaszára sorban álló társai helyeslően bólogatnak, fülükben a könnyített eljárás fogalma különösen rokonszenvesen cseng. Magyarország diplomáciai képviseletének bejáratánál mintegy százötven vízumigénylő vár bebocsátásra, túlnyomó többségük munkavállalás céljából szerezte be az igazolások, jóváhagyások tucatját, és utazott több száz kilométerről a kincses városba.
„Magyarnak születtem, akként is fognak eltemetni a gyergyóditrói temetőben, tehát a szívemet nem dobogtatja meg jobban az állampolgárság. De ha megadnák, legalább nem kellene végigjárnom minden évben ezt a vízumkálváriát, és nyugodtan dolgozhatnék még pár évig odaát” – magyarázza a székely atyafi, akinek megszűnt a munkahelye a falu fűrésztelepének felszámolásával, ám mivel három gyermekét más nem eteti helyette, négy éve magyarországi építőtelepeken vállal munkát. Falustársának, a harmincéves Köllő Bálintnak keserűbb tapasztalatai vannak az anyaországról, ezért szkeptikusabban ítéli meg a kettős állampolgárság körül kialakult „cirkuszolást”. „Nem lesz ebbűl az állampolgárságbúl semmi, amíg a kommunisták irányítják Magyarországot, teccik-e érteni? – sommázza ízes tájszólással. – Osztán meg ugyanúgy lerománoznak majd eztán is, hiába van magyarigazolvány a zsebemben. Ha a Lánchidat nékem adnák, se kőtöznék oda!”
Romániában tavaly 22 ezren kaptak a kolozsvári főkonzulátuson egyéves magyarországi tartózkodásra feljogosító vízumot, az idén eddig 27 és fél ezret bocsátott ki a hivatal. Ezt már egy emelettel feljebb, Cseh Áron irodájában tudom meg, aki úgy becsüli, év végére eléri a 30 ezret a vízumigénylők száma. „Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ennyien el is vándorolnak Romániából, hiszen a huszonhétből 18 ezren munkavállalási vízum alapján dolgoznak mezőgazdasági, építőipari segédmunkásként Magyarországon, és így tartják el itt élő családjukat” – magyarázza a Kolozsváron született fiatal főkonzul, aki diplomáciai szolgálata miatt ugyan, de mégis hazatelepült szülőföldjére. Az erdélyi vízumigénylők számának tavalyihoz viszonyított 40 százalékos emelkedése azzal a tavaly októberben született magyar–román megállapodással magyarázható, amely szerint a román állampolgárok egy évben csak három hónapig tartózkodhatnak egyhuzamban Magyarországon turistaként, „papírok nélkül”. Ez a magyarországi feketemunka jelentős arányú „fehéredésével” járt. Cseh Áron kérdésemre elmondta: nem tartja valószínűnek, hogy a kettős állampolgárság bevezetése esetén drasztikusan emelkedne az anyaországba vándorló erdélyiek száma, hiszen aki át akart telepedni, az eddig is megtehette. „Bár feltehetően van olyan réteg, amelyet az állampolgárság megszerzésével járó bürokrácia elriasztott áttelepedési szándékától, és könnyítés esetén megpróbálkozna vele” – teszi hozzá a kolozsvári diplomata.
A közvélemény-kutatások és a december 5-re kiírt népszavazáshoz fűzött vélemények azt bizonyítják, hogy az erdélyi magyarság túlnyomó többsége támogatja a kettős állampolgárság lehetővé tételét, és igényelné is az ezt igazoló dokumentumot. Az emberek találgatják, milyen okmány lesz ez, nyilvánvaló azonban, hogy a romániai magyarok számára használhatatlan papír lenne a külhoni magyar útlevél. A szerbekkel, ukránokkal ellentétben ugyanis a román állampolgárok most is zavartalanul utazhatnak az EU-ba, ezen belül Magyarországra, ám a külhoni úti okmány esetleges bevezetése után továbbra is fel kellene mutatniuk a határon a román hatóságok által kért, külföldi tartózkodásuk költségeinek fedezését bizonyító 500 eurót. Ami jelenleg mintegy háromhavi átlagfizetésnek felel meg, tehát sokakat abban is meggátol, hogy évente legalább egyszer meglátogassák a határ túloldalán élő rokonaikat.
Noha a – Romániai Magyar Demokrata Szövetségre, illetve Magyar Polgári Szövetségre szakadt – magyar politikai szféra egyöntetűen kiáll a kettős állampolgárság mellett, számos politikus nem titkolja: elvándorlást serkentő intézménynek tartja. Pesszimizmusukat a statisztikák nem támasztják alá, nem hivatalos források szerint az utóbbi 15 évben alig több mint ötvenezer romániai szerezte meg a magyar állampolgárságot, miközben az erdélyi magyarok lélekszáma ugyanez idő alatt 200 ezer fővel csökkent. A „hová lett a többi magyar?” kérdésre a szociológusok többsége az erdélyi magyarok rendkívül kedvezőtlen demográfiai mutatóival válaszol. Jelesül: 15 év alatt 40 százalékkal csökkent körükben a születések száma, és ez a negatív demográfiai mutató mintegy nyolc százalékkal rosszabb a román lakosságéhoz viszonyítva.
De vajon mit szól a budapesti kormány ahhoz, hogy az erdélyi magyar polgármesterek sem féltik szavazóikat a kettős állampolgárság feltételezett szívóhatásától? A magyar–román határ mentén fekvő Nagyszalonta lakossága több mint 2000 fővel apadt az elmúlt 15 év során, a hajdúvárosból főleg a magyarok vándoroltak el, Török László polgármester mégis a kettős állampolgárság megszavazására buzdítja a magyarországi testvértelepülések lakosságát. „Meggyőződésem, hogy az állampolgárság megszerzésével nem fognak többen áttelepülni az anyaországba. Aki át akart menni, az rég megtette. Feladatunk olyan gazdasági helyzetet teremteni idehaza, amely szülőföldjükön marasztalja a fiatalokat” – mondja az elöljáró. Kezdeményezésére egyébként helyi fiatalok szórólapokkal látják el a városon áthaladó magyarországi gépkocsikat; a Nagyszalontán született személyiségek – Arany, Zilahy, Sinka, Kulin – nevét sorjázó nyomtatványon felteszik a kérdést az anyaországi választónak, ezeknek a neves embereknek megszavazná-e az állampolgárságot. És ez csak egyetlen életkép a kettős állampolgárság megszavazásáért zajló erdélyi kampányból.
Budapest számára intő jelként szolgálhatna, hogy a kettős állampolgárság körüli magyarországi tehetetlenkedéssel ellentétben Bukarest már régen megoldotta ezt a problémát. A román állampolgársági törvény 1991-es jóváhagyása óta mintegy százezer moldovai román kapott állampolgárságot – ezzel együtt útlevelet és szavazati jogot – Bukaresttől úgy, hogy a Prut folyón túli ország alkotmánya 2003-ig tiltotta a kettős állampolgárságot. Sokatmondó adat, hogy 2001 óta mindössze félezer moldovai állampolgár kérte romániai nyugdíjazását. Amibe a 22 millió lélekszámú ország költségvetése nyilván nem roppant bele.