„A bérmegállapodás a munkaadók és a munkavállalók megegyezésén alapszik – ez így volt a múltban és így lesz a jövőben is” – jelentette ki csütörtöki Facebook-bejegyzésében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető megismételte, hogy a cél a minimálbér 13 százalékos emelése.
Minimálbér: a kabinet továbbra is kitart a 13 százalékos emelés mellett
A minimálbér 13 százalékos emelése érdekében a kormány a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) javaslatára jelenleg is vizsgálja a szocho 1 százalékpontos csökkentését. Ez a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számításai szerint 200 milliárdos könnyítést jelentene a vállalkozásoknak – mutatott rá a miniszter, hozzátéve: „dolgozunk és küzdünk tovább!”.
A múlt hét elején még úgy látszott, hogy a 2026-os minimálbér-emelés 13 százalékos mértékéről – papíron rögzített megállapodás ide vagy oda – lemondhat a kormány. A helyzet azonban radikálisan változott, miután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egyértelművé tette: a kabinet továbbra is kitart a 13 százalékos emelés mellett, és kész is küzdeni érte.
Indokolt az emelés
2024. novemberében a VKF keretében a vállalkozók, a szakszervezet és a kormány abban állapodtak meg, hogy 2025-ben hároméves megállapodást kötnek, így
- 2025-be 9 százalékos,
- 2026-ban 13 százalékos,
- 2027-ben pedig 14 százalékos lesz a minimálbér-emelés mértéke,
miközben a garantált bérminimumról évente döntenek. A béralku azonban tartalmazott egy olyan képletet, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben újratárgyalják a megállapodást. Ha ugyanis az egyes gazdasági mutatók összesített mértéke eltér a megállapodásban rögzített értékektől +/– 1 százalékkal, akkor a VKF tagjai ismét leülnek tárgyalni. Ez a három mutató a GDP, a bruttó átlagkereset-növekedés és az infláció.
Az eltérés jelenleg 0,9 százalékos, azaz alatta marad az 1 százaléknak. Ennek ellenére a nemzetgazdasági tárca vezetője szerint jogilag nem, de gazdaságilag indokolt a bérmegállapodás újratárgyalása. Ezzel a vállalkozói érdekképviseletek is egyetértenek, mert az utóbbi időben érezhető a feszültség a vállalkozók körében, amit a gyenge konjunktúra és a párhuzamosan jelen lévő bérnyomás okoz.
