Emlékezetes, hogy Abu Graibban, az Egyesült Államok katonai fegyházában szolgálatot teljesítő katonák megalázó módon jártak el a foglyokkal. A jelenetekről készült felvételek bejárták a nemzetközi sajtót. Hasonló botrányra került sor az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban fekvő Coesfeldben. Az államügyészség vizsgálatot indított a „Freiherr-von-Stern” kaszárnya több tisztje ellen, akik egy éjszakai gyakorlaton váratlan támadást intéztek a túszejtő akciókra felkészítendő alárendeltjeik ellen: megkötözték őket, kínozták, orrukat befogva vizet öntöttek a szájukba, majd elektrosokkal sanyargatták őket. Az újoncok közül senki nem tett panaszt az eljárás miatt.
A kaszárnya egyik tisztje tett jelentést a kellemetlen ügyről, és riasztotta a minisztériumot. Bernhard Gertz, a katonák érdekvédelmi szövetségének elnöke azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a tisztek nem szadista hajlamukat juttatták kifejezésre, hanem a háborús viszonyoknak megfelelő kiképzésről kívántak gondoskodni. Ennek során nem ismerték fel, hogy rossz eszközökhöz nyúltak. „Egyedi esetről van szó” – hangoztatta Gertz. Ugyanakkor Helmut Priess, a Bundeswehrt ismételten kritizáló tiszti egyesület szóvivője a jól felismerhető jéghegy csúcsáról beszélt, a hadsereg fenyegető és az alárendeltekre nyomást gyakorló rendszeréről, amely mindenekelőtt a hivatásos pályára készülő katonákat riasztja el attól, hogy panasszal éljenek. A miniszter hajlik arra, hogy ezen utóbbi véleményt tegye magáévá: „Számonkérés vár mindazokra, akik felelősek az atrocitásokért” – hangoztatta Peter Struck.
A tárca politikai felelőse a Bundeswehr úgynevezett belső vezetésének felülvizsgálatát is kilátásba helyezte. E fogalom mögött a múlt század közepén újjászervezett hadsereg „vállalkozói szelleme” húzódik meg annak a kihívásnak megfelelően, hogy tekintélyt sugározzon a szovjet blokk felé, de ugyanakkor megszabaduljon a Wehrmacht vakfegyelmétől.

Kiderült, hogy ki a rejtélyes lottónyertes, aki óriásplakátot vett az Oktogonon