Már beteghalállal is riogatnak

A kormány és a koalíciós pártok képviselői az eddig megszokott módon, a kettős állampolgárság megadásával és a kórház-privatizáció leállításával járó költségvetési pluszkiadásokat hangsúlyozták tegnap az Országgyűlésben. A Fidesz bocsánatkérésre szólította fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, amiért riogat a népszavazási kérdések kapcsán.

Semmilyen veszély nem fenyegeti a nyugdíjakat és a további nyugdíjemelést Magyarországon, ha a december 5-i népszavazáson a kettős állampolgárság megadása ügyében az igenek kerülnek többségbe – jelentette ki Áder János (Fidesz) a parlamentben, utalva arra a román–magyar megállapodás-tervezetre, amely rögzíti, hogy a nyugellátást a román fél fogja folyósítani a határon túli magyaroknak még akkor is, ha áttelepülnek Magyarországra. A sürgősségi egészségügyi ellátásuk költségét szintén a román társadalombiztosítás fogja viselni. Áder arra szólította fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy kérjen bocsánatot Magyarország minden nyugdíjasától, valamennyi állampolgárától, mert egy hazug kampánnyal akarja befolyásolni népszavazási döntésüket. – Áder János már többször bebizonyította, hogy a számokkal hadilábon áll, most kiderült: a tényekkel is – kezdte válaszát Katona Tamás, a pénzügyi tárca államtitkára. Kijelentette: a nyugdíjak folyósításáról szóló kormányközi megállapodás módosításához a román fél egyelőre nem járult hozzá. A jelenleg hatályos változat alapján a magyar fél ez évben 19 milliárd forintot fizet ki nyugellátásra. Katona megjegyezte, hogy ez az összeg jövőre meghaladhatja a 20 milliárdot, és ha több nyugdíjas jönne át hazánkba Romániából, ez a szám nagyságrendekkel magasabbra szökhet.
Kuncze Gábor (SZDSZ) a népszavazásról szólva rossznak nevezte mindkét feltett kérdést. A kettős állampolgárság kapcsán kifogásolta, hogy nem tudni, milyen jogosultságok járnak majd vele. A kórház-privatizáció leállítását célzó népszavazási kérdésre adandó igen válasz szerinte a mai magyar egészségügyet konzerválná a mostani elfogadhatatlan állapotában. Válaszában Petrétei József igazságügy-miniszter azt taglalta: külföldön élő magyar állampolgár esetében nem lehet megtiltani, hogy Magyarországon létesítsen lakóhelyet, ennek teljesülésével pedig a külföldön élő magyar állampolgár is rendelkezhet választójoggal.
Katona Béla (MSZP) úgy értékelte: a kórház-privatizáció leállításáról szóló népszavazási kérdés valójában arról dönt, szétverjük-e az egészségügyi rendszer legjobban működő részeit. Szerinte ha az igenek kerülnek többségbe, meg kell szüntetni a jól működő háziorvosi és fogorvosi szolgáltatások magánpraxisát, a teljes egészében magánkézben lévő gyógyszertárakat az államnak be kell zárni vagy vissza kell vásárolni, és hasonló sors vár a vesebetegek kezelésének kilencven százalékát végző, magánkézben lévő műveseállomásokra. Katona szerint ha az emberek Orbán Viktorra és Mikola Istvánra hallgatnak, betegek százezreinek egészségügyi ellátása fog drasztikusan romlani, és vesebetegek százait ítéljük halálra. Rácz Jenő egészségügyi miniszter kijelentette, hogy az igen döntés „szövődménye és mellékhatása” lehet egyebek mellett, hogy az állami és önkormányzati egészségügyi intézmények nem adhatók át például az egyházaknak sem.

---