Napirend előtti felszólalásában az ügynökmúlt lezárásáról és a kérdés új szabályozásáról beszélt Burány Sándor MSZP-s képviselő és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint nem elegendő már az eddigi szabályozás az egykori állambiztonsági iratok megismerése érdekében. Nem mérgezheti a társadalmat újabb és újabb ügynöki jelentés – tette hozzá. Mint fogalmazott, az MSZP-nek az a célja, hogy minden felnőtt magyar állampolgár esetében rákérdezhessen, nem volt-e ügynök. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magánéletre utaló részek ne lehessenek nyilvánosak. Az így megismert információkat saját felelősségére mindenki nyilvánosságra hozhatja – mondta Burány.
Gyurcsány Ferenc válaszában úgy fogalmazott: a múlt lezárásának feltétele az akták kinyitása. A magyar liberálisok álltak ki eddig a leghatározottabban emellett, ám most ez megváltozott, hiszen a szocialistáknál generációváltás történt, ők nem osztják elődeik véleményét. Megjegyezte: a költségvetés általános tartalékából kellő fedezetet teremtenek az ügynökmúlt megismeréséhez szükséges jogszabályi változásokhoz, illetve az ezekkel kapcsolatos intézkedések megtételéhez. Burány Sándor külön tájékoztatón is ismertette pártja álláspontját, ahol kifejtette: a történész kutatók számára várhatóan az iratok teljes tartalma megismerhető lesz, ám a magánéletre vonatkozó jelentéseket nem hozhatják nyilvánosságra. A párt várhatóan négypárti egyeztetést kezdeményez az állambiztonsági iratok nyilvánossá tételének ügyében. Az MSZP már felkérte Gálszécsy Andrást, az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő miniszterét, Boross Péter exkormányfőt és Kenedi Jánost is, akiknek kikérik a véleményét a jogszabályok módosítása előtt. Arra a kérdésünkre, hogy vajon konzultálnak-e Gál Zoltánnal, az állampárt utolsó belügyminiszterével, kik és milyen körülmények között semmisítették meg, illetve hová tűntek 1989-ben a nem irattározott állambiztonsági papírok, Burány azt válaszolta: legendák fűződnek a rendszerváltás előtti és utáni kormányokhoz. Az MSZP pletykákkal nem foglalkozik, de hozzájuk olyan pletykák jutottak el, amelyek azt támasztják alá, hogy az Antall-kormány alatt és Kövér László minisztersége idején is tűntek el bizonyos titkosszolgálati iratok.
Kövér László lapunk megkeresésére minderre úgy reagált: amit Burány Sándor mondott, az a bolsevik pofátlanság klasszikus példája. Azonnal, reflexből próbál mindenkit besározni, s olyan nyilvánvaló tényeket is letagadni, mint a ’89-es Duna-gate botrányt követő iratmegsemmisítés – hangsúlyozta a Fidesz választmányi elnöke. Mint Kövér fogalmazott: „mindazok, akik a III-as főcsoportfőnökség információit igénybe vették, s felhasználták az általuk irányított diktatúra fenntartásához, ezek a gazemberek úgy rázzák le magukról a felelősséget, mint a kutya a vizet.” Kövér László nem látja értelmét semmilyen négypárti egyeztetésnek. – Az MSZP-től azt sem lehet elhinni, amit kérdeznek. Azt javasolta, nyújtsák be törvénymódosító javaslataikat, majd meglátják, hogy azok támogathatók-e. Az egész nem más, mint egy piszkos színjáték, el akarják terelni a figyelmet az áremelésekről, a falusi és egyházi iskolák kifosztásáról, a katasztrofális költségvetésről – közölte a fideszes politikus.
Nem volt tárgyalás. Senkivel nem tárgyaltunk, sem az előző napokban, sem korábban ilyen kérdésekről – cáfolta Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára a Vasárnapi Hírek és a Népszava azon állításait, hogy katolikus vezetők az ellenzéki pártokkal az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalának MSZP-s javaslatáról tárgyaltak volna. Teljesen érthetetlen számunkra, honnan vették minden alapot nélkülöző értesüléseiket ezek az orgánumok, amelyek minket „természetesen” elfelejtettek megkérdezni – fogalmazott a püspök, aki kifejtette: nem aggódnak, ha nyilvánosságra hozzák a III-as főcsoportfőnökség dokumentumait, már csak azért sem, mert a hívő emberek tudják: nem földi bírák előtt kell felelniük életükért és cselekedeteikért. Semjén Zsolt a Fidesz részéről utasította el, hogy bármiféle formális vagy informális tárgyalás lett volna ilyen témában az egyházak és az ellenzékiek között. Hasonlóképp nyilatkozott Bölcskei Gusztáv, a református zsinat elnöke. (MN)
