Mindent alárendel a kormány az állami költségvetési bevételek növelésének. Ismeretes, Draskovics Tibor pénzügyminiszter a közelmúltban a hatékonyabb adóbeszedésre utasította az adóhivatal és a pénzügyőrség vezetőjét. A nyomás következtében a hivatalok minden eszközt bevetnek. Ugyanakkor számos lépés kifogásolható: többen is jelezték lapunknak, az adóhatóság magasabb összeget inkasszál, mint amennyivel tartoznak az államnak. Az is ismert, korábban az ombudsman kifogásolta, hogy az adóhivatal a betéti társaságok és az egyéni vállalkozók tartozásait nem a vállalkozói, hanem a lakossági folyószámláról is leemeli. Nemrég a Pénzügyminisztérium pedig az adóhatóságot az áfa visszatartására utasította az uniós adószámmal rendelkező vállalkozók esetében, akik emiatt csak hónapokkal később – a revíziók után – jutnak pénzükhöz. A hivatalos indoklás szerint minderre azért van szükség, mert eltérések mutatkoznak a bevallások és a más államok adóhatóságai által megküldött adatok között. Ugyanakkor a visszatartott áfa összege egyes becslések alapján százmilliárd forintos többletet is jelenthet az idei büdzsének. A lépés viszont nem több, mint kozmetikázás, hiszen a jogtalanul beszedett forintokat jövőre kamatostul kell visszafizetni.
Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára és Király László György, az adóhivatal elnöke korábban többször hangsúlyozta, kényszerű hiteltartozásuk fejében a jegybanki alapkamat kétszeresét fizeti meg az APEH késedelmi kamatként. Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes elnöke szerint a kifizetések leállításának csak egyik következménye lesz a költségvetésre háruló plusz kamatteher, ám sokkal súlyosabb fennakadást okozhat a vállalkozások év végi kivitelében az emiatt bekövetkező likviditási hiány.
Információnk szerint az események a napokban újabb fordulatot vettek, amikor számos esetben újabb 90 nappal meghosszabbították az uniós adószámmal rendelkező vállalkozók áfa-visszautalásának idejét, s úgy tudjuk, ez esetben már kamatot sem fizetnek a visszatartott pénz után. Lovas György, az APEH szóvivője lapunk megkeresésére elmondta, hogy a meghosszabbított vizsgálati időszakra azért van szükség, mert az uniós tagállamok adóhivatalaitól az adatok december első hetében érkeznek meg. Az adóhivatal sajtóosztályán megtudtuk: a visszaigényelt áfát az adóhatóságnak 30, illetve 45 napos határidőn belül kell kiutalnia. A határidő túllépése esetén – függetlenül attól, hogy az az ellenőrzés határidejének meghosszabbításából adódik – a törvény értelmében késedelmi kamatot kötelesek fizetni a visszautalt összeg után. Ugyanakkor ez nem jár, ha a visszaigényelni kívánt áfa összegének fele jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó mulasztása akadályozza.
Eközben a pénzügyőrök is fokozottan a bevételek beszedésére koncentrálnak, s a jövedéki területen megerősített létszámmal söprik be a pénzeket. Egyes vélemények szerint a bevételnövelés lehet annak az illetékhivatali – újabban alkalmazott – gyakorlatnak is a mozgatórugója, amelynek során a hivatalok a megvásárolt lakások bruttó vételára után automatikusan kiszabják az illetéket, s nem veszik figyelembe a korábban eladott lakás vételárát. Pedig az illetéket a két ingatlan árkülönbözete után kellene kiróniuk. Mindezek alapján úgy tűnik, kormányzati nyomásra az állami hivatalok működésében elsődleges szemponttá vált a bevételek beszedése. Sokak szerint azonban kérdéses, hogy más irányú tevékenységükre jut-e elég figyelem.
Előre hozott osztalékok. Egyelőre nem tudni, mennyi pénzt fizetnek be az állami vagy részben állami tulajdonú társaságok osztalékelőleg címén a büdzsébe még az idén. A témában megkerestük az ÁPV Rt.-t, de lapzártáig nem kaptunk választ. Az már biztos, hogy a tisztán állami tulajdonú cégek közül a Magyar Villamos Művek fizetni fog, várhatóan hatmilliárd forintos idei eredményének a felét. Információink szerint a Földhitel- és Jelzálogbanknál (FHB) is osztalékelőleg kifizetéséről határoztak; ennek teljes összege hatmilliárd forint. Mivel a pénzintézetben az állam csak 50 százalékban tulajdonos, a költségvetést az FHB is hárommilliárd forinttal gazdagítja. Osztalékelőleget a szabályok szerint akkor lehet kifizetni, ha a közbenső mérlegben van kimutatható adózott eredmény. Az előleg maximum ennek nagyságát érheti el, feltéve, hogy a kifizetéssel a saját tőke nem csökken a jegyzett tőke összege alá.
