A szolidaritás elve élteti az uniót

A szolidaritás elve élteti és segíti túlélni az Európai Uniót, s a szervezet óriási időhátrányba kerülhet e téren, ha júniusra nem sikerül olyan költségvetésről döntenie a 2007–2013 közötti időszakra, amely könnyíti az új tagok felzárkózását – hangoztatta a La Libre Belgique című belga lapnak pénteken adott interjúban Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az EU kormányfői és pénzügyminiszteri tanácsának soros elnöke a következő fél évben. Úgy vélte, az EU a csatlakozási tárgyalások során nem volt kimondottan bőkezű leendő új tagjaival, akik viszont szerinte nagyobb támogatási igényekkel is felléphettek volna, de féltek, hogy azzal késleltetnék belépésüket. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy az EU egységének fokozásánál döntő fontosságú az új tagok további hathatós támogatása, felzárkózásuk és integrálásuk gyorsítása. Juncker lényegében elutasította hat nettó befizető ország azon kezdeményezését, hogy a 2007-ben kezdődő hét évben korlátozzák az összjövedelem egy százalékában az unió éves költségvetését. A luxemburgi miniszterelnök arról is beszélt, hogy amennyiben nem sikerül a tagországokban ratifikálni az EU alkotmányos szerződését, újabb alkotmány kidolgozására lesz szükség. Nem lesz viszont szükség újabb átfogó intézményes reformokra szerinte Törökország felvételéhez. Juncker a további bővítéssel kapcsolatban gyakorlatilag megerősítette, hogy az EU immár nem kíván rohamtempóban haladni. Úgy vélte, Törökország vagy Horvátország esetében „százszor is megfontolja” az unió, mielőtt új tárgyalási fejezetet nyit.
A franciaországi népszavazásról ejtett szót újévi beszédében Jacques Chirac is. A francia elnök szavai szerint „nyár előtt” szavaznak majd az Európai Unió alkotmányáról. Meghatározónak nevezte a franciák választását „a befordulás és a nyitás között”, s kiemelte, hogy azzal lehetővé teszik Franciaország számára, hogy nagyobb súllyal szerepeljen az unióban.
A tengerentúlon is értékelik Európa jövőjét. A Wall Street
Journal című konzervatív amerikai lap európai kiadása (WSJE) szerint Lengyelország, Magyarország, Csehország, a balti államok és a többiek egyenrangúként, nem pedig vazallusként léptek be az EU-ba, s tagságuk máris kezdi átalakítani, jó irányba vinni a szervezetet. Politikai szempontból ugyanis az új tagállamok egy Amerika-barát, illetve a szabadpiacot pártoló tendenciát hoztak Brüsszelbe. Ami az EU-alkotmány elfogadását illeti, az amerikai konzervatív lap emlékeztet, hogy több országban is népszavazással fognak dönteni ennek ratifikálásáról, s így „kevés az esély arra, hogy valaha is életbe lépjen”. A WSJE szerint a vita arról folyik majd, hogy vajon az EU folytassa-e integrációját az egyre szorosabb szövetség, egy „Európai Egyesült Államok” felé, vagy pedig a szuverén államok integrációjának van egy természetes határa, amin ezen országok polgárai nem akarnak túlmenni.