Egységben a határon túliak

Tegnap délután Szabadkán megkezdte kétnapos munkáját a határon túli magyar szervezetek csúcsértekezlete, amelynek napirendjén – mint Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke köszöntőjében is közölte – „a kettős állampolgárságról szóló népszavazás után előállt helyzet értékelése és az elkövetkező feladatok meghatározása” szerepel.

Közvetlenül a találkozó előtt a VMSZ vezetője elmondta, csak nagy vonalakban ismeri a magyar kormány új javaslatait, s ezzel kapcsolatosan is azt várja, hogy a szabadkai fórum résztvevői közös álláspontot alakítanak ki. A találkozón részt vesz a Magyar Állandó Értekezlet csaknem minden tagszervezetének képviselője, de az anyaországból senki sem kapott meghívót. A szabadkai „kis Máért”-ra nem kaptak meghívót a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) képviselői. Az ünnepélyes megnyitóülést követően zárt ajtók mögött folytatódott az érdemi munka. Szót kaptak a küldöttségvezetők, majd a Nyugat-Európából és a tengerentúlról érkező megfigyelők is. A tárgyalóasztalt csaknem harmincan ülték körül, s már megkezdődött a nyitóülés, amikor megérkeztek a felvidékiek, Bugár Béla, Duray Miklós és Bárdos Gyula. Utánuk futott be Kovács Miklós Kárpátaljáról. Az újságírók – akiknek a megnyitó ülés után el kellett hagyniuk a termet – nem látták az asztalnál sem Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökét, sem Gajdos Istvánt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség vezetőjét, aki nem kapott beutazási vízumot, sem Markó Bélát, aki viszont a bejelentés szerint a zárónapra megérkezik.
*
A munka zárt ajtók mögött a késő esti órákig folytatódott. A zárónyilatkozat szerkesztését megelőzően Kasza József vacsorán látta vendégül az értekezlet részvevőit. Ma reggel a munka ugyancsak általános vitával folytatódik, hogy az összejövetel programja szerint déli fél egykor – a zárónyilatkozat elfogadásával – véget érjen az értekezlet.
A tegnapi vita kiindulópontja a szabadkai kezdeményezés platformja, amely egyebek között megállapítja, hogy a kettős állampolgárság körüli viták és az ezzel kapcsolatos népszavazás felemás eredménye egyértelműen bebizonyították, hogy a trianoni tragédia óta eltelt nyolc és fél évtized, a szerteszabdalás utáni időszakban kialakult más és más élethelyzet, az egymástól elszakított nemzetrészek történelmének eltérő alakulása végzetesen megosztotta a nemzetet. A dokumentum szerint a legutóbbi történések ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy a határon túli magyarság még soha nem volt ennyire elszánt és egységes, mint most a magyar állampolgárság visszaperlése ügyében, valamint arra is, hogy korábban egyetlen magyar kormány sem feszült szembe ennyire határozottan, már-már ellenségesen az elcsatolt nemzetrészek megmaradást szolgáló egységes akaratával, mint ez a mostani.
„A határon túli magyar szervezetek felelősen gondolkodó vezetői ebben a helyzetben egyetlen dolgot tehettek: megmaradásunk és a nemzet együtt tartása érdekében minden halogatás nélkül asztalhoz ültek, mégpedig Szabadkán, az egyik legszorongatottabb helyzetben levő nemzetrész szellemi központjában, hogy közösen olyan platformot dolgozzanak ki, amely szavatolja mindegyik nemzettest magyarként való megmaradását, szülőföldjén való boldogulását, valamint a tizenötmilliós magyarság egységes nemzetként való létezését. Különösen most, az eredménytelenül végződött népszavazás után és a kormányoldalnak a választási kampányban tanúsított elutasító és szinte ellenséges magatartása miatt soha nem tapasztalt megosztottság keletkezett az anyaország és az elcsatolt nemzetrészek között, ami magát a békés nemzeti integrációt, a nemzet egységes működését veszélyezteti” – írja az állásfoglalás. Megítélésünk szerint – részletezi az okmány – ennek a távlatos nemzetpolitikának három pilléren kell nyugodnia. Megmaradásunk és szülőföldön való boldogulásunk legfőbb pillére a magyar autonómia. A másik a szülőföldprogram. Ám csak abban az esetben, ha a program nem az eddigi támogatások átcsoportosítását jelenti, hanem jelentősen növeli annak hatékonyságát. A távlatos nemzetpolitika harmadik pillére a magyar állampolgárság elnyerése a szülőföld elhagyása nélkül – fogalmaznak. A szabadkai kezdeményezés résztvevői – a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának tagjai – eltökéltségüket fejezik ki, hogy minden olyan alkalommal összejövetelt tartanak, amikor ezt a határon túli magyar közösségek és a nemzet egészének közös ügye megkívánja – évente legalább két alkalommal.