Lapjuk szerdai számában örömmel olvastam Csontos János írását (Nem a dinasztikus köztársaságra). Teljes mértékben egyetértek a mondanivalójával, szerinte ugyanis egy stílusos Magyarországnak nem lehet Göncz Kinga az államfője. Nem akarom itt megismételni komoly és igaz érveit.
Valamit mégis hiányolok Csontos János írásából: nem foglal állást abban a kérdésben, hogy ha nem a nevezett hölgy, akkor ki legyen a következő köztársasági elnök. Az eddig felvetett személyek jórészt csak mosolyra fakasztanak.
Mi az oka annak, hogy a jelenlegi ellenzék tudtommal egyetlen komoly jelöltet nem említett, vagy ha igen, azt annyira halkan tette, hogy nem jutott el hozzám. Úgy tűnik, mintha ebbe a küzdelembe nem akarnánk, nem mernénk beszállni – mondván: a kormányzati többség úgyis azt szavazza meg, akit akar. Holott ez egyáltalán nem biztos. Ha az ellenzéknek jó jelöltje van, akkor a kormánypárt táborából is többen rá fognak szavazni. A kérdés csupán az, hogy van-e, lehetséges-e ilyen esélyes jelöltünk? Szerintem van.
A magam részéről a Magyar Köztársaság elnökének egyetlen alkalmas személyt tudok elképzelni: Sólyom Lászlót. Talán nem kell bemutatnom. Kiváló tudós, jogász, egyetemi tanár, éveken keresztül az Alkotmánybíróság elnöke volt. Közéleti szerepe mindenki előtt jól ismert, s ami előnyt jelenthet: évek óta nem vesz részt a pártpolitikában. Nem kívánom érdemeit egy rövid levélben méltatni, azt nálam alkalmasabbak is megtehetik.
Egyre több kormánypárti vonzódású embertől hallottam, hogy államfőként is el tudnák képzelni. Ha a kormánypárti képviselők között csak néhány ilyen akad, lehetőségünk van rá, hogy köztársasági elnökünk a nemzetközi jogász- és tudóstársadalomban elismert, neves ember legyen.
Nem értem, hogy az ellenzék oldaláról mindeddig miért nem vetődött fel jelöltként Sólyom László neve.
György Lajos Budapest
origo.hu
Belehalt egy férfi abba, hogy barátja az autója után húzta egy motorháztetőn
