Lemondott tisztségéről a szlovák Jan Hurny, a Dzurinda-kormány építésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkára hat héttel azután, hogy hivatalosan is nyilvánossá vált a szlovák kommunista titkosrendőrség ügynöklistája, amelyben mint ügynök szerepelt. Hurny az első magas rangú állami hivatalnok, aki Szlovákiában – tizenöt évvel az egykori csehszlovák novemberi bársonyos forradalom óta – elhagyja hivatalát múltja miatt.
Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök és a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) elnöke elfogadta lemondását. Hurnyt a kormány január 12-én hívja vissza tisztségéből. Más szlovákiai politikusok üdvözölték Hurny döntését, aki korábban tagadta, hogy részt vett volna az egykori állambiztonsági gépezetben. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint „helyesen cselekedett, mert kitette pártját annak a kritikának, hogy egy ilyen magas posztot olyan ember tölt be, aki az ügynöklistán szerepel”.
Maga Hurny továbbra is állítja: az ügynökjelentéseken szereplő aláírás – amit neki tulajdonítanak – hamis, egyben tagadta, hogy együttműködött volna a szlovák kommunista titkosrendőrséggel. Megteszi a szükséges jogi lépéseket, hogy tisztára mossa nevét. Szerinte személye politikai támadások eszközévé vált pártja és a miniszterelnök ellen. Rámutatott: életében soha senkinek nem ártott, és most is hasonlóan cselekszik, amikor lemond.
Ismeretes: múlt év novemberében hozta nyilvánosságra Szlovákiában a Nemzeti Emlékezet Hivatala a kelet-szlovákiai kommunista titkosrendőrség tagjainak és az állambiztonsági hivatallal együttműködők neveinek a listáját. Azóta nyilvánosságra kerültek a pozsonyi és a nyugat-szlovákiai listák is. Szlovákiával ellentétben Csehországban érvényben van az átvilágítási törvény, amely szerint Hurnynak azonnal le kellett volna mondania, ha bebizonyosodott, hogy együttműködött az állambiztonsági szervezettel. Jaroslav Spurny, a Respekt cseh hetilap főszerkesztője évek óta foglalkozik a cseh állambiztonság problémájával. Szerinte a levéltárak iratanyagában, a listán előforduló emberek már rég elhagyták a cseh közéletet. „Időnként rátalálnak még a kutatók egy-két névre, de a mai politikusokra már nem” – mondja Spurny, aki úgy gondolja, hogy Hurnynak már csak azért is le kellene mondania, mert aláírta az együttműködést az StB-vel, amelyet Csehországban és Szlovákiában is bűnszervezetnek tartanak – vonja le a következtetést a lap főszerkesztője.
Az ottani média nemrég tárta fel Pavel Pribil esetét, akit Stanislav Gross cseh miniszterelnök nevezett ki a miniszterelnöki hivatal vezetőjévé. Kiderült, Pribil 1989 januárjában vezette azt a rendőri egységet, amely a tűzhalált választó Ján Palach prágai diák emlékére összehívott tüntetést szétverte. Az információk nyilvánosságra kerülése után Gross miniszterelnök elutasította Pribil visszahívását, és Pribil sem akart lemondani. Ugyanakkor a közvélemény, a cseh művészvilág tiltakozó akciókat szervezett, amelyek hatására Pribil végül lemondott.
Bajban van a baloldal Lengyelországban is: a lengyel parlament és a kormányzó Demokratikus Baloldal Szövetsége frissen megválasztott elnöke hazudott – derült ki múlt év december végén az átvilágítási bíróság határozatából, amely szerint Józef Oleksy fiatalkorában együttműködött a katonai felderítéssel. Az év végén Oleksy végül felajánlotta lemondását.
Egy már most biztos: mind a kormánynak, mind a szociáldemokratáknak nagy károkat okozott, hogy eltérően emlékezett múltjára. Oleksy korábban állította: a titkosszolgálatokhoz soha semmilyen köze nem volt, de a bíróság szerint munkájáért Oleksy pénzt is kapott. Az ítélet mindazonáltal nem végleges, még a lengyel legfelső bíróságnak is jóvá kell hagynia. Ha a testület jóváhagyja az elsőfokú ítéletet, Oleksynek tíz évre viszsza kell vonulnia a politikától, parlamenti képviselőségéről, kormánytagságáról is le kell mondania, és a közéletben sem vállalhat tisztséget. Lengyelországban a kommunista titkosszolgálatokkal való együttműködés nyilvánosságra kerülése nem jelenti automatikusan egy politikai karrier végét. Mindenkinek, aki politikai tisztségre pályázik, kötelező aláírnia átvilágítási igazolását és ismertetni esetleges érintettségét a titkosszolgálatokkal.

Szellemváros lett az egykori sármelléki laktanya – fotó