Kommunista ügynökök bukása Közép-Európában

Felkavarta a szlovák közéletet a kelet-szlovákiai ügynöklisták nyilvánosságra hozatala, lemondott tisztségéről a Dzurinda-kormány egyik államtitkára. Csehországban a közvélemény nyomására újabb politikus hagyta el a közéletet, Lengyelországban az átvilágítási törvény a baloldal vezetőjének szavahihetőségét fenyegeti: a közelmúltban hozott ítélet szerint tíz évre eltilthatják a közéleti szerepvállalástól az ottani szociáldemokrata párt elnökét.

Bõtös Botond
2005. 01. 06. 0:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lemondott tisztségéről a szlovák Jan Hurny, a Dzurinda-kormány építésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkára hat héttel azután, hogy hivatalosan is nyilvánossá vált a szlovák kommunista titkosrendőrség ügynöklistája, amelyben mint ügynök szerepelt. Hurny az első magas rangú állami hivatalnok, aki Szlovákiában – tizenöt évvel az egykori csehszlovák novemberi bársonyos forradalom óta – elhagyja hivatalát múltja miatt.
Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök és a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) elnöke elfogadta lemondását. Hurnyt a kormány január 12-én hívja vissza tisztségéből. Más szlovákiai politikusok üdvözölték Hurny döntését, aki korábban tagadta, hogy részt vett volna az egykori állambiztonsági gépezetben. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint „helyesen cselekedett, mert kitette pártját annak a kritikának, hogy egy ilyen magas posztot olyan ember tölt be, aki az ügynöklistán szerepel”.
Maga Hurny továbbra is állítja: az ügynökjelentéseken szereplő aláírás – amit neki tulajdonítanak – hamis, egyben tagadta, hogy együttműködött volna a szlovák kommunista titkosrendőrséggel. Megteszi a szükséges jogi lépéseket, hogy tisztára mossa nevét. Szerinte személye politikai támadások eszközévé vált pártja és a miniszterelnök ellen. Rámutatott: életében soha senkinek nem ártott, és most is hasonlóan cselekszik, amikor lemond.
Ismeretes: múlt év novemberében hozta nyilvánosságra Szlovákiában a Nemzeti Emlékezet Hivatala a kelet-szlovákiai kommunista titkosrendőrség tagjainak és az állambiztonsági hivatallal együttműködők neveinek a listáját. Azóta nyilvánosságra kerültek a pozsonyi és a nyugat-szlovákiai listák is. Szlovákiával ellentétben Csehországban érvényben van az átvilágítási törvény, amely szerint Hurnynak azonnal le kellett volna mondania, ha bebizonyosodott, hogy együttműködött az állambiztonsági szervezettel. Jaroslav Spurny, a Respekt cseh hetilap főszerkesztője évek óta foglalkozik a cseh állambiztonság problémájával. Szerinte a levéltárak iratanyagában, a listán előforduló emberek már rég elhagyták a cseh közéletet. „Időnként rátalálnak még a kutatók egy-két névre, de a mai politikusokra már nem” – mondja Spurny, aki úgy gondolja, hogy Hurnynak már csak azért is le kellene mondania, mert aláírta az együttműködést az StB-vel, amelyet Csehországban és Szlovákiában is bűnszervezetnek tartanak – vonja le a következtetést a lap főszerkesztője.
Az ottani média nemrég tárta fel Pavel Pribil esetét, akit Stanislav Gross cseh miniszterelnök nevezett ki a miniszterelnöki hivatal vezetőjévé. Kiderült, Pribil 1989 januárjában vezette azt a rendőri egységet, amely a tűzhalált választó Ján Palach prágai diák emlékére összehívott tüntetést szétverte. Az információk nyilvánosságra kerülése után Gross miniszterelnök elutasította Pribil visszahívását, és Pribil sem akart lemondani. Ugyanakkor a közvélemény, a cseh művészvilág tiltakozó akciókat szervezett, amelyek hatására Pribil végül lemondott.
Bajban van a baloldal Lengyelországban is: a lengyel parlament és a kormányzó Demokratikus Baloldal Szövetsége frissen megválasztott elnöke hazudott – derült ki múlt év december végén az átvilágítási bíróság határozatából, amely szerint Józef Oleksy fiatalkorában együttműködött a katonai felderítéssel. Az év végén Oleksy végül felajánlotta lemondását.
Egy már most biztos: mind a kormánynak, mind a szociáldemokratáknak nagy károkat okozott, hogy eltérően emlékezett múltjára. Oleksy korábban állította: a titkosszolgálatokhoz soha semmilyen köze nem volt, de a bíróság szerint munkájáért Oleksy pénzt is kapott. Az ítélet mindazonáltal nem végleges, még a lengyel legfelső bíróságnak is jóvá kell hagynia. Ha a testület jóváhagyja az elsőfokú ítéletet, Oleksynek tíz évre viszsza kell vonulnia a politikától, parlamenti képviselőségéről, kormánytagságáról is le kell mondania, és a közéletben sem vállalhat tisztséget. Lengyelországban a kommunista titkosszolgálatokkal való együttműködés nyilvánosságra kerülése nem jelenti automatikusan egy politikai karrier végét. Mindenkinek, aki politikai tisztségre pályázik, kötelező aláírnia átvilágítási igazolását és ismertetni esetleges érintettségét a titkosszolgálatokkal.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.