Az állambiztonsági iratokat őrző Történeti Hivatalnak egyfajta speciális könyvtárként kellene működnie – mondta Burány Sándor. A politikus bejelentette, hogy az úgynevezett ügynöktörvény kidolgozása végett már megkezdődtek a szakértői egyeztetések. Kenedi János történésszel már tárgyalt Burány, s hamarosan megbeszéléseket folytat Petrétei József igazságügy-miniszterrel, Boross Péter exminiszterelnökkel és Gálszécsy András volt titokminiszterrel. Ismét kijelentette: mindent elkövetnek, hogy az érintettek magánéletére vonatkozó részek ne legyenek nyilvánosak. Megjegyezte viszont, hogy érdemes lenne Magyarországon is azt az angolszász jogi példát átvenni, amely alapján különbséget tesznek a szűkebben értelmezett személyes adatok (intimicy) és a tágabban értelmezett személyes adatok (privacy) között. Példaként említette, hogy a beszervezett megzsarolása nyilvános lenne, de az már nem, hogy milyen vallási, szexuális vagy egyéb más dolog miatt zsarolták meg.
Kérdésünkre Burány Sándor elmondta: nem tartja szükségesnek, hogy négypárti egyeztetést kezdeményezzenek a törvény kapcsán, s a közélet érintett szereplőinek szankcionálását sem építenék bele az új jogszabályba. – Az még vitás, hogy kétharmados törvényeket is módosítani kell-e – közölte az MSZP-s politikus.
Demeter Ervin (Fidesz) titkosszolgálatokat felügyelő volt miniszter szerint a szocialisták jobban szeretnek beszélni, mint cselekedni, hiszen több mint másfél hónap is kevésnek bizonyult számukra, hogy kidolgozzák a tervezetet. Eddig a közélet megtisztításának a kerékkötője az MSZP volt, így lehetett például Magyarország miniszterelnöke egy szigorúan titkos tiszt. Ennek a pártnak elsősorban a saját sorait kéne rendezni, mivel itt találhatók azok az emberek, akik a diktatúrát és annak szolgálatait működtették, felhasználták a gyűjtött információkat – hangsúlyozta Demeter Ervin. Úgy vélte: a közélet megtisztulása nem érhető el másként, mint szankcionálással.
origo.hu
Magyar Pétert nem zavarja öccse támogatása
