A Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány 2004-ben sorozatosan konfrontálódott függetlennek nevezett intézményekkel, sok esetben a heves nemzetközi és szakmai kifogások ellenére is elmozdították azok vezetőit, vagy állandó politikai támadásokkal járatták le a szervezeteket. A legbotrányosabb körülmények Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének eltávolítását kísérték. Ezt a lépést ugyanis részben azzal indokolták, hogy a K&H Equities Rt.-nél történt milliárdos visszaélésekre éveken keresztül nem derített fényt az ellenőrző szervezet. Ezzel szemben a felügyelet volt vezetése jelentős sikerként tartotta számon, hogy nyomozati joggal nem rendelkezvén, kizárólag a pénzintézettől kapott információk alapján sikerült a bűncselekmény felderítésében elévülhetetlen érdemeket szerezniük, amit az ügy kivizsgálásában részt vevő hatóságok, valamint a nyugati pénzügyi felügyeletek is elismertek.
A kormánypártok állandó kereszttüzében áll Polt Péter legfőbb ügyész, akit a parlamentben elsősorban Gusztos Péter (SZDSZ) és Keller László (MSZP) vizsgáztatott a vádhatóság törvényes működéséért aggódva. Legutóbb Eörsi Mátyás (SZDSZ) a Sutka-levél miatt interpellálta Poltot, akinek válaszát az Országgyűlés nem fogadta el, ez egyébként idáig 16-szor történt meg. Az adatvédelmi biztos kifogásolta Keller László közelmúltbeli tényfeltáró cselekedetét, amikor adatokat kért be egy olyan vadászatról, amelyen a legfőbb ügyész is részt vett. Az ügyészség Keller ellen adatkezeléssel és hivatali hatalommal való visszaélés miatt eljárást indított volna, azonban a politikus mentelmi jogát nem függesztette fel a kormánypárti többség. A volt közpénzügyi államtitkár ezután vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett Polt Péterrel szemben egy hatkilós agancstrófea miatt.
A Magyar Nemzeti Bank 2001-ben megválasztott elnöke, Járai Zsigmond elleni támadások szinte mindennaposak a kormányváltás óta. A kormányzati kritikák viszszatérő eleme volt, hogy a jegybank szerintük túlságosan magasan tartja a forint árfolyamát, és ez nem kedvez többek között az exportra termelő vállalkozásoknak. Tavaly júliusban a Világgazdaság hozta nyilvánosságra azt a szocialista tervezetet, amely a jegybank és Járai Zsigmond folyamatos kommunikációs nyomás alatt tartását irányozta elő. Novemberben a parlament baloldali többsége elfogadta a jegybanktörvény módosítását, amely lényegesen megnöveli a miniszterelnök befolyását a legfőbb jegybanki döntéshozó testület, a monetáris tanács tagjainak kinevezésében és felmentésében. Bár Mádl Ferenc államfő visszaküldte a módosítást az Országgyűlésnek, mivel az szerinte ellentétes a törvény szellemével, és az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet is értelmetlennek és szakszerűtlennek minősítette az új jogszabályt, a parlament lényegében változtatás nélkül újra elfogadta azt decemberben.
Az MSZP–SZDSZ-kormány megalakulása után folyamatosan támadta Kondor Katalint, a Magyar Rádió elnökét és az általa vezetett intézményt is. Tavaly márciusban a rádió elnöke elleni lejárató kampány a Népszava által gerjesztett ügynökbotrányban csúcsosodott ki 2003 októberében. A kormány közeli napilap azt állította: Kondor a kommunista diktatúra időszakában a III/2-es ügyosztálynak dolgozott Vári fedőnéven titkos ügynökként. A jogerős ítéletre tavaly májusig kellett várni, amikor is a bíróság Kondor Katalinnak adott igazat, és a baloldali lapot helyreigazításra kötelezte. Szakmai és piaci körökben általános megütközést keltett Mellár Tamás eltávolítása a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éléről 2003 novemberében, hivatali ideje 2005 novemberében járt volna le. A leváltás célja Gál J. Zoltán volt kormányszóvivő szerint az volt, hogy olyan személy kerüljön a KSH élére, aki fel tudja készíteni a hivatalt az EU-csatlakozás által diktált kihívásokra. Ám Mellár nemzetközileg elismert szakember, az ENSZ statisztikai bizottságának elnöke. Mellár Tamás pert indított a Miniszterelnöki Hivatal ellen, amelyet első fokon meg is nyert.
A szocialista-liberális koalíció
a gáztörvény módosításával 2003-ban a Magyar Energia Hivatal (MEH) vezetőjét, a 2002-ben hat évre megbízott Kaderják Pétert is eltávolította. Kaderják az Alkotmánybíróságtól kért jogorvoslatot, szerinte a rendelkezéssel jelentősen gyengítették a MEH pozícióját és függetlenségét.
Molnár Zoltánt, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatóját 2003. december 29-én menesztette állásából azonnali hatállyal László Csaba akkori pénzügyminiszter. A kiebrudalt vezető munkaügyi pert indított munkáltatója, a pénzügyminiszter ellen, amit egy esztendővel menesztése után, 2004 decemberében jogerősen meg is nyert.
Szászt meggyanúsítják.
