Levélben fordult Gyurcsány Ferenchez a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesülete (MAOE), s kérte a miniszterelnök segítségét. Indoklásában rámutatott: minden magyarországi vállalkozó, aki legalább egy alkalommal foglalkoztatott tavaly akár csak egy napra is valakit, az az általa kifizetett összegről az adóhatóságnak kizárólag elektronikus úton vagy gépi adathordozón, például flopin szolgáltathat adatot. Ennek első határideje január 31.
Zara László, a MAOE elnöke lapunknak elmondta: ahhoz, hogy e követelménynek meg tudjon felelni a vállalkozás, számítógéppel, internet-hozzáféréssel és középszintű számítógép-felhasználói ismerettel is rendelkeznie kell, ami legalább 150 ezer forintos költségnövekedést jelent számára. Ugyanis számítógépet, operációs rendszert kell vásárolni, elő kell fizetni az internetre, s el kell sajátítani a számítógép programfelhasználói szintet meghaladó kezelését is. Zara László kiemelte: ezek a „befektetések” azonban soha nem fognak megtérülni a cégeknek. A helyzetet tovább nehezíti, hogy ha az adatszolgáltatásnak a vállalkozó nem, vagy hibásan tesz eleget, akkor a törvény felháborítóan magas, személyenként maximum 200 ezer forint mulasztási bírsággal fenyegeti. A MAOE azt szeretné, ha az eddig megszokott papírnyomtatvány is használható lenne. Eközben a probléma megoldása végett az adóhivatal megállapodott a Magyar Teleház Szövetséggel abban, hogy az országban működő 506 teleház – címük a www.telehaz.hu honlapon és az APEH megyei igazgatóságain megtudható – segítséget nyújt a hozzájuk fordulóknak. Munkanapokon 14 és 18 óra között a teleázakban rendelkezésre állnak az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges technikai eszközök, a munkatársak pedig segítséget nyújtanak a feladat végrehajtásában a felhasználói ismeretekkel nem rendelkezőknek – derül ki az APEH közleményéből.
Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) alelnöke ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: problémát jelent, hogy a vállalkozóknak el kell menniük a teleházba, ráadásul adott időpontban. Ennél is komolyabb problémát vet fel, hogy a munkaadó és a munkavállaló bizalmi viszonyán alapuló adatokat harmadik fél számára kötelesek a felek kiszolgáltatni, ugyanis az adatok közlésében harmadik személy nyújt segítséget. Az adatszolgáltatást nehezíti – miközben arról hallani, mérsékelni kell a vállalkozók adminisztrációs terheit –, hogy ebben az esetben nőtt a bürokrácia, s az egyoldalas nyomtatvány több oldal lett.
Nemes József adószakértő szerint a teleházak munkatársainak esetleges segítsége sérti az adótitokra vonatkozó szabályokat. Egy könyvelő, amikor leszerződik ügyfelével, vállalja, hogy a nem nyilvános adatokat bizalmasan kezeli. Például a bérek is e körbe tartoznak.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos megkeresésünkre közölte: ez esetben nem személyes adatok védelméről van szó. A segédkező adatrögzítőnek minősül, aki technikai feladatot lát el. Rendelkezési joga nincs, és saját maga számára nem rögzítheti a megismert adatokat, s titoktartás terheli.
Elektronikus bevallás. Januártól elektronikus úton, e-aláírás alkalmazásával teljesíti bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét a tízezer legnagyobb adózó. Az e körbe tartozó adózók közül azok, akik a múlt évben nem voltak elektronikus bevallásra, adatszolgáltatásra kötelezettek, a 2004. évre vonatkozó bevallásaikat – így például az ez év január 20-ig teljesítendő múlt év december havi áfabevallásukat – papíralapon is teljesíthetik. Ez az átmeneti szabály nem vonatkozik azonban a január 31-i adatszolgáltatásra, amelyet minden adózónak elektronikus úton vagy gépi adathordozón kell teljesíteni. (Cs. A.)
