Viták Baszkföld társult státusáról

Az Európai Unió több állama az új közösségi alkotmány elfogadtatásának nehézségeivel foglalkozik, míg a spanyol állam baszkföldi tartományában máris próbára teszik a dokumentum érvényességét.
December 30-án a baszk parlamentben hétórás szavazást követően a képviselők többsége a Batasuna, vagyis az ETA politikai szárnyának voksaival megszavazta a tartományi alaptörvény bővítésének ürügyén kidolgozott úgynevezett Ibarretxe-tervet. Ennek leglényegesebb pontja a szabad társult állami státus. A baszk kormánykoalíció ütemterve szerint fél évig tartó tárgyalás következik a madridi kormánnyal, majd tavasszal megrendezik a tartományi autonóm választásokat, utána pedig mindenképpen újra a szavazóurnák elé hívják a baszk lakosságot. Amennyiben a népszavazáson részt vevők többsége egyetért a tervvel, az új társult tartomány egy kedvező pillanatban jogszerűen is kiválhat a spanyol államból.
Minden felelősen gondolkodó spanyol politikus tisztában van a Baszkföldön zajló politikai folyamatok horderejével. A spanyol parlamentben a szocialisták és a néppártiak biztosan elutasítják az autonómiabővítési tervezetet, s mindössze a kis katalán, baszk és gallego nacionalista pártok támogatják azt.
Ibarretxe a tervezet bevezetésében arra hivatkozik, hogy a baszk állampolgároknak joguk van dönteni saját sorsukról. A spanyol alkotmányjogászok egyöntetűen hangoztatják, hogy Ibarretxe dokumentuma legalább tizenegy ponton sérti az 1978-ban elfogadott alkotmányt és a büntető törvénykönyvet.
A király mint az egységes spanyol állam feje karácsonyi beszédében figyelmeztetett az ország egységének megtartására, akárcsak José Bono, a kormány hadügyminisztere, aki korábban már többször nyíltan kijelentette, hogy a spanyol hadsereg feladatai közé tartozik az ország területi épségének megőrzése. Manuel Fraga, a galíciai tartomány néppárti vezetője azt javasolta, hogy radikális módszerrel, az autonómia felfüggesztésével lehetne meggátolni Ibarretxe tervezetét. A néppártot megalapító agg politikus egy 1934-es példával akarta alátámasztani javaslatát, mert – úgymond – akkor is felfüggesztették a katalán autonómiát, és mégsem történt semmi.
Ibarretxe tervezetének egyik érzékeny szakasza, hogy egyesíteni akarja az összes baszkok lakta területet. Mivel ezáltal nemcsak a spanyol részek, hanem a szomszédos Franciaországban fekvő három baszk megye (Iparralde) is Nagy-Baszkföldként tartozna öszsze, Párizs biztosan nem hagyja válaszlépés nélkül a baszk miniszterelnök eme törekvését. A terv leggyengébb pontja magának a baszk lakosságnak az erről alkotott véleménye: egy közvélemény-kutató intézet szerint 34,2 százaléka elfogadja, 36 viszont elutasítja.