Atomfegyvermentes övezet a cél

Teherán elsősorban Izrael nukleáris potenciálja miatt szorgalmazza, hogy a közel-keleti térség atomfegyverektől mentes övezet legyen – hangsúlyozta magyarországi látogatásának végeztével lapunknak nyilatkozva Kamal Harazi iráni külügyminiszter.

Észak-Korea, a „gonosz tengelyének” másik tagja nemrégiben nyíltan elismerte, hogy van atomfegyvere. Az Egyesült Államok most mintha lekicsinyelné a veszélyt, amit ez jelent a világ számára. Iránnal azonban ellentétes a helyzet. Hiába bizonygatja, hogy nem szándékozik kifejleszteni atomfegyvereket, Amerika kétkulacsossággal vádolja. Miért ez a különbség Észak-Korea mint atomhatalom és Irán között? Az olaj vagy a földrajzi elhelyezkedés teszi?
– A különbség az, hogy míg Észak-Korea azt is bejelentette, kivonul az atomsorompó-egyezményből, Irán továbbra is tartja magát abban vállalt kötelezettségeihez, és nincs katonai célú nukleáris kísérleti programja. Békés célokra kívánja felhasználni az atomenergiát. Atomfegyverek birtoklása és alkalmazása nem is szerepel a védelmi doktrínánkban, mert úgy véljük, hogy a nukleáris arzenál nem válna Irán vagy a térség javára. Hisszük, hogy nekünk inkább atomfegyvermentes övezetek létesítését kell szorgalmaznunk a világban, így a Közel-Keleten is. Iránnak tehát mások a stratégiai szempontjai. Azt azonban természetesen nem fogadjuk el, hogy megtagadják tőlünk a hozzáférést az atomenergia békés felhasználását célzó technológiákhoz.
– Az eltérő amerikai reagálás visszavezethető-e arra, hogy Észak-Korea szomszédságában Kína van, Iránéban pedig Izrael?
– Az, hogy Izraelnek van atomfegyvere, valóban nagy veszélyt jelent az egész térség, nemcsak Irán számára. Ezért szorgalmazzák a közel-keleti országok atomfegyvermentes övezet létesítését, amelynek Izraelre is ki kellene terjednie.
– Az Egyesült Államok külügyminisztere mostani európai útja előtt leszögezte, Washington nem várja meg, amíg az EU tárgyalásai Iránnal az atomenergia békés felhasználásáról megfeneklenek, már előbb „bevádolja” Iránt a Biztonsági Tanácsnál (BT). A világban határozott igény van a BT bővítésére, az ENSZ reformjára, hogy sikerrel meg tudjon felelni az új kihívásoknak, s jobban tükrözze a nemzetközi erőviszonyok változását. Irán hogy vélekedik erről?
– Ami Irán „feljelentését” illeti a BT-ben, azt Amerika egyedül nem tudja megtenni, mert annak megvan a maga mechanizmusa, s a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség eddig elzárkózott attól, hogy megtegye. Az európai országoknak pedig határozott szándékuk, hogy addig folytassák a tárgyalásokat Iránnal, amíg nem sikerül mind a két fél által elfogadható megoldást találni. A BT-ről az a véleményünk, hogy annak jobban kell tükröznie az erőviszonyokat a világban, különösen a fejlődő országoknak nagyobb képviseletre van szükségük. A bővítésről több elképzelés is van. Irán is folytat eszmecseréket más fejlődő országokkal, hogy egy Európa által is elfogadható formula kialakuljon. Az El Nem Kötelezett Országok Mozgalma és az Iszlám Konferencia Szervezete nagyon fontos szerepet játszhat a mozlim és az el nem kötelezett országok álláspontjának összehangolásában.
– Oroszország nemrégiben fejtette ki véleményét egy másik nemzetközi szervezet, az EBESZ reformjáról. Szerinte ezt úgy kellene végrehajtani, hogy a tagországok közötti egyenlőség fokozottan érvényesüljön, s az erősebbeknek ne legyen módjuk sakkban tartani a gyengébbeket, például kettős mérce alkalmazásával olyan kérdésekben, mint az emberi jogok. Van-e valamiféle koordináció Oroszországgal vagy más EBESZ-taggal a világszervezetben kívánatos reformokról?
– Az EBESZ-szel kapcsolatos álláspontokkal nem vagyok tisztában. Az ENSZ-ről annyit mondhatok, hogy a fejlődő országok már egy ideje szorgalmazzák a BT bővítését, eljárási szabályainak átláthatóbbá tételét és az ENSZ-közgyűlés nagyobb szerep- és felelősségvállalását, mert abban minden tagország képviselve van. A főtitkárra hárul az a feladat, hogy az álláspontokat összehangolja, és kialakítsa a végső javaslatot.