Az úgynevezett reformtitkárság működtetése, az apparátus juttatásai tízmilliókba kerültek, de mindezt tetézték a szakértői munkákra költött összegek. Készültek megvalósíthatósági tanulmányok, elemzések, háttéranyagok, és volt jogi tanácsadás is. Ráadásul az úgynevezett ellátástervezői törvényjavaslat parlamenti benyújtása előtt szervezni kezdték, hogy miként lehet a lakosság körében népszerűsíteni az ágazatban óriási változásokkal járó tervet. A legnagyobb összegű – 150 millió forintos – kommunikációs megbízást a Havasi reklámügynökséggel kötötték. A cég már el is kezdte a munkát, amikor kiderült, hogy ebből a reformból sem lesz semmi. Így fel kellett bontani a szerződést, s ezért a lépéséért 30 millió forintos kártérítést fizetett a tárca. A közös megegyezéssel kialkudott összeget már át is utalták a vállalkozásnak – erősítette meg Kántor Katalin, a minisztérium sajtófőnöke.
*
Szerettük volna megtudni a tárcánál, hogy összesen mennyi közpénzt emésztettek fel az elvetélt reformjavaslatok munkálatai. Kántor Katalin lapunknak azt a tájékoztatást adta, hogy nézzük meg az interneten a tárca üvegzsebtörvény hatálya alá tartozó, azaz ötmillió forintnál nagyobb értékű szerződéseit. A honlapon azonban csak a 2004-es év anyagait találtuk meg. Ekkor közölte: hetekbe telne az általunk kért pénzügyi összegzés 2002-ig visszamenőleg, ráadásul az ötmillió forint alatti szerződéseket nem is kell nyilvánossá tenniük.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – aki nem tartott igényt Kökény Mihály tárcavezetői munkájára – a kinevezésekor tette egyértelművé, hogy ebben a kormányzati ciklusban már nem lehet egészségügyi reformra számítani. Közölte: ehhez az idő is rövid. Az új szakminiszter, Rácz Jenő mindezt úgy próbálta magyarázni, hogy nem reformra, hanem sok-sok apró – összességében reformértékű – lépésre van szükség. Ezek között szerepel, hogy a riasztástól számított 15 percen belül érjen ki a mentő a beteghez, és az azt követő egy órán belül vigye el a megfelelő szintű ellátást nyújtó kórházba. A tárcavezető célja továbbá, hogy többen vegyenek részt a lakossági szűrővizsgálatokon. A harmadik programjuk pedig a szakrendelők dolgozói privatizációja, amelyhez a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül 25 milliárd forintos hitelkeretet biztosítanak – egyelőre csekély érdeklődés mellett.
Emlékezetes: a 2002-es országgyűlési választási kampányban a szocialista–liberális oldal egyik leghangsúlyosabb ígérete az egészségügyi reform volt. Csehák Judit a Medgyessy-kormány első szakminisztereként nagy lendülettel és a kormányfő támogatásával kezdett a munkához. Első lépésként létrehoztak a tárcánál az előkészületek összehangolására egy különálló szervezeti egységet: a bevezetőben említett reformtitkárságot. Azonban sem akkor, sem később nem határozta meg pontosan senki, hogy valójában mi a reform. Kezdetben a kórháztörvényt azonosították ezzel. Ez a jogszabály az egészségügyi intézmények magánosítását szabályozta volna, ha az Alkotmánybíróság (Ab) nem semmisíti meg. Az Ab-fiaskó után az egészségügyi vezetés új, az előzőhöz hasonlóan nagy vihart kavaró reformtervvel állt elő. Ez volt az ellátásszervezésről szóló törvényjavaslat, amely azzal kísérelte volna meg népszerűsíteni az egészségügyi rendszert, hogy területi csoportokra osztja fel a lakosságot, és egy-egy ilyen kör ellátását úgynevezett ellátásszervezőkre (akár nyereségérdekelt vállalkozásokra) bízta volna. Ez a nagy reményű elképzelés is megbukott azonban, főként a kormánypárti frakciókon belüli véleménykülönbségek miatt.
Szatyorból szabálytalan. Jogellenesnek minősítette az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, hogy a Transzplantációs és Sebészeti Klinikán a szervátültetett betegek a kontrollvizsgálat után a folyosón szatyorból kaphatják meg életmentő gyógyszereiket – tájékoztatta lapunkat Antall Csaba országos tiszti főgyógyszerész. Emlékezetes: az Egészségügyi Minisztérium a Magyar Nemzetben megjelent cikk után rendelt el vizsgálatot az intézményben. Antall Csaba elmondta, az ellenőrzés után ezt a gyógyszer-kiszolgálási gyakorlatot megszüntették. Jelenleg azt próbálják megállapítani, hogy kik hibáztak, milyen mértékű a felelősségük, és kiknek volt haszna ebből. Vizsgálják azt a patikát is, ahonnan az orvosságok származtak. Hozzátette: noha a betegek jó minőségű gyógyszereket kaptak a folyosón, a gyakorlat jogszerűtlen volt. A törvény szerint ugyanis orvosságot csak a patikában lehet kiszolgálni, a klinikán viszont megszegték ezt az előírást. Az országos tiszti főgyógyszerész nem tervez vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy más intézményekben létezik-e hasonló gyógyszer-kiszolgálási gyakorlat. Az elmúlt napokban többen telefonáltak szerkesztőségünkbe, hogy ilyen rendszert az országban máshol is alkalmaznak. (Z. N.)
