Lendületesen nő az adósság

Egyetlen hónap leforgása alatt 168 milliárd forinttal nőtt az államadósság, amelynek mértéke a múlt hónap végére elérte a 11 760 milliárd forintot – derül ki a Pénzügyminisztérium legfrissebb tájékoztatójából, amely szerint januárban több mint 40 milliárd forintot kellett költenünk adósságszolgálatra és kamatfizetésre.

Csak hat hét telt el a 2005-ös költségvetés indulása óta, de máris több mint 45 milliárd forinttal emelte meg a Pénzügyminisztérium (PM) az első negyedéves államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzését, amely immár 415 milliárd forint deficittel számol az idei év első három hónapjára. A tegnap nyilvánosságra hozott adatok értelmében a büdzsé januári hiánya 199 milliárd forint volt, amely meghaladja az éves előirányzat 28 százalékát.
Múlt hónapban felgyorsult az államadósság növekedése: a pénzügyi tárca jelentése szerint az év első hónapjában 168 milliárd forinttal emelkedett az adósság mértéke, miközben adósságszolgálatra és kamattérítési kiadásokra több mint negyvenmilliárd forintot kellett kifizetni az államkasszából.
A pénzügyi tárca az idei évre 868 milliárd forint kamatfizetési teherrel számol. A most közzétett adatok azt jelentik, hogy a kormányváltás óta összesen 3480 milliárd forinttal nőtt Magyarország államadóssága.
A januári államháztartási adatokat ismertető Katona Tamás, a PM politikai államtitkára tegnap visszautasította az adósságspirál veszélyeiről szóló híreket, mint mondta, mostanában olyan információk hangzanak el jól tájékozottnak tűnő politikusoktól, amelyek riadalmat okozhatnak. Katona Tamás megjegyezte, hogy kellemetlenséget okozott Járai Zsigmondnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének tavaly februári inflációs előrejelzése is, amely a ténylegesnél magasabb inflációt prognosztizált.
Az államtitkár megítélése szerint jelenleg igen erős a forint, s magas az alapkamat is, amely kedvezőtlenül hat az exportra, a beruházásokra, valamint az ipari termelésre.
*
Szavai szerint a gazdaságnak kedvezőbb lenne az egyensúlyi szinthez közelebb álló forintárfolyam. Katona közölte: a jövőben az áfabefizetések és az áfabevallások ellenőrzésére koncentrálnak majd.
Nagyon nem szeretném, ha bárki azt gondolná, hogy eladósítjuk az országot – vélekedett a Klubrádióban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki ígérte: a jövőben hazánk GDP-arányos államadóssága alacsonyabb lehet az évek óta 57 és 60 százalék között mozgó mértéknél.

A készfizető kezes. A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) és az öt skandináv, illetve három balti állam tulajdonában álló multilaterális fejlesztési intézet, a Nordic Investment Bank (NIB) 25 millió euró összegű hitelkeret-szerződést írt alá tegnap. A hitelkeret az MFB olyan hitelügyleteinek refinanszírozására vehető igénybe, amelyeknél a finanszírozandó projektben a NIB-tagállamok valamely vállalatának érdeke fellelhető. A hitel visszafizetését a magyar állam készfizető kezességvállalással biztosítja.

A leggyengébb láncszem. A laza költségvetési politika és a jelentős pénzügyi bizonytalanság miatt a makrogazdasági kilátásokat illetően Magyarország Kelet-Közép-Európa leggyengébb láncszeme – jelentette ki Francois Faure, a BNP Paribas pénzintézet közgazdásza a Coface gazdaságkutató intézet párizsi konferenciáján. A világszerte 44 millió vállalatot figyelő Coface szerint hazánkban a devizaválság lehetősége minősül a legjelentősebb kockázati tényezőnek, de problémás területnek számít a magas államháztartási hiány, az államadósság emelkedése és a jelentős ikerdeficit is.