Sudan–1

Miután a hazai paprika hírnevét az aflatoxinbotrány tépázta meg, több nyugat-európai országban, így legutóbb Nagy-Britanniában is mérgező anyagokkal megfestett paprikát fedeztek fel egyes külföldről beszállított termékekben. Magyarországon szintén a távoli vidékekről érkező adalékok okozták a bajt, igaz, sokakban felmerült, hogy vajon nem a fűszerpaprika szándékosan felfújt hírnévrontásáról lehet-e szó. Az Európa-szerte rendre felbukkanó mérgezéses esetek láttán a fogyasztók joggal nyugtalanok, hiszen ma már a klasszikusnak számító élelmiszerekben sem lehet megbízni.
Több száz különféle élelmiszer került le az utóbbi hónapokban a brit üzletek polcairól, ketchupok, szószok, fűszerőrlemények, amelyekben egy a közös: mindegyikük veszélyes anyaggal megfestett paprikát tartalmazott.
Vörös színezőanyagot az Európai Unió tagországaiban eleve tilos a bolti termékekbe keverni, a vegyszerek olykor mégis átcsúsznak a vizsgálatokon. Magyarországon egy mikroszkopikus méretű gomba által termelt méreg, a titokzatos dél-amerikai aflatoxin okozott ijedelmet, amelyből hosszú évekkel ezelőtt Irakban állítólag még biológiai fegyvert is előállítottak. A Sudan–1 – amely miatt kisebbfajta pánik tört ki Nagy-Britanniában – ennél kevésbé tűnik ijesztőnek, hiszen a vegyipar mindenféle fennakadás nélkül felhasználja különböző termékek színezésére. Nagy mennyiségben az emberi szervezetbe kerülve azonban, hasonlóan az aflatoxinhoz, megnöveli a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.
A Sudan–1 a szigetországban először a por alakú csilipaprikába került bele, majd azáltal megfertőzött mindent, amit vele ízesítettek, a népszerű Worcester-szósztól a levesporokon át a keleties fűszerkeverékekig.
A Bajor Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság összeállítása szerint a Sudan–1-et mint színezőanyagot elsősorban ásványolajtermékek, például benzin, dízel- és fűtőolaj, valamint tisztítószerek, például cipőpaszta előállításához használják. A brit élelmezési hivatal beszámolója szerint a mintegy 350-féle élelmiszerbe belekerült anyag mennyisége elenyésző, így egyszeri fogyasztása biztosan nem okoz egészségügyi problémákat. Ez azonban aligha nyugtatja meg a vevőket. A szennyezést ugyan már 2003 nyarán kimutatták, a brit hatóság emberei azonban még a közelmúltban is számos olyan üzletet találtak, amelynek eladói még csak nem is hallottak a Sudan–1-ről, sőt nyugodtan árusították a betiltott élelmiszereket.
A Brüsszel irányítása alá tartozó Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság a Sudan–1 jelenlétét hét európai országban mutatta ki, de előfordult a vizsgált élelmiszerekben többek között aflatoxin, szalmonella, különféle fertőtlenítőszer, sőt téglapor, higany és ólom is. (Ez utóbbi egyébként korábban Magyarországon is előfordult néhány csomag „eredeti” fűszerpaprikában.)
Görögországban és Luxemburgban Franciaországból származó, Németországban pedig helyben előállított élelmiszerekben is kimutatták a Sudan–1-et, amely az uniós szervezet jelentése szerint elsősorban ázsiai készítmények révén jutott be az öreg kontinensre.
Ez történt Nagy-Britanniában is, ahol főként Indiából származó termékek, például fűszerek és egyszerű paprikaporok hordozták az ipari festéket. Mérgezett csilipor érkezett azonban az Egyesült Arab Emírségekből is, de Portugáliában találtak Sudan–1-re utaló nyomokat Indiából származó curryben, Olaszországban pedig török édes fűszerpaprikában.
A vizsgálat persze csak az EU tagországaira terjedt ki, ám bizonyított, hogy csak egy importált paradicsomszósz esetében, de került Sudan–1-gyel kevert élelmiszer a svájci üzletek polcaira is.
A riasztó esetek hallatán nem csoda, hogy egyre több vásárló próbálja elkerülni a nagyobb áruházláncokat, de ez a módszer sem jelent biztonságot a mérgező anyagokkal szemben, vagyis a kulcs nem a fogyasztó kezében van. A nagy élelmiszer-ipari vállalatok és a kereskedők azt állítják, a néha-néha felbukkanó „szenynyező anyagok” még sosem okoztak komolyabb kimutatható betegséget, ám félő, hogy évek múltán a mérgek igazi hatását is megismerjük.