Rémálom lenne, ha egy autógyár képviselője bekopogtatna hozzám, és műszaki szakembereket keresne, hiszen Szegeden nincsenek ilyen szakemberek, itt mások a hagyományok – nyilatkozta január végén egy lakossági fórumon Botka László, Szeged szocialista polgármestere. E kijelentését azonban még támogatói közül is többen döbbenettel fogadták. Hiszen közismert, az ország számos műszaki oktatási intézményében tanulnak, illetve tanultak szegedi vagy Szeged környéki emberek, akik csak azért nem Szegeden élnek és dolgoznak, mert e városban nem tudnak elhelyezkedni szakmájukban. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy inkább elköltöznek Budapestre vagy az ország nyugati felében lévő fejlettebb nagyvárosokba. Botka László januárban a fiatalok évének nyilvánította 2005-öt. „Úgy kell a várost formálni, hogy a fiatalok itt tervezzék a jövőjüket” – jelentette ki nyilvánosság előtt a két és fél éve a várost irányító MSZP-s politikus. Szükség is lesz erre, hiszen a munkanélküliség különösen sújtja a fiatal korosztályt, mindenekelőtt az évente több ezer végzős hallgatót kibocsátó Szegedi Tudományegyetem friss diplomásait. A regisztrált munkanélküliek száma egyébként – a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint – 2004 decemberében több mint 950 fővel volt magasabb Szegeden és kistérségében, mint két évvel korábban. A városvezetés persze sikerről beszél. Botka László több ízben kijelentette, hogy Szeged ebben az évben 32 milliárd forintot – a város költségvetésének csaknem felét – fordítja fejlesztésre.
Az ellenzék másként számol. Szőllősi Béla, a Fidesz önkormányzati frakciójának vezetője szerint mindössze hárommilliárd forint az ebben az esztendőben elinduló fejlesztés, miközben a 32 milliárdban minden már korábban megkezdett projekt szerepel. A fedezet nélküli fejlesztések ára pedig a város eladósodása. Az ellenzéki városatya emlékeztet rá: 2005-ben a kormány lehetővé tette a kötelező feladatok biztosításához a hitelfelvételt, amellyel Szeged is élni kíván. A baloldali városvezetés – amely nem sokkal hatalomra kerülése után bejelentette, hogy Szeged csőd közelébe jutott hatmilliárdos hitelállománya miatt – idén januárban közölte: Szeged újabb, 3,5 milliárd forintnyi fejlesztési hitelt vesz föl, melynek felét az általuk korábban vállalt kötelezettségek önerejének finanszírozására költik, míg a megmaradó részt új feladatok teljesítésére fordítják, mint az utak rendbetétele vagy az önkormányzati intézmények épületeinek felújítása. A fejlesztési hitelek mellett létezik működési hitelállomány is, amely a 2005-ös költségvetés tervezetében körülbelül 1,2 milliárd forintot jelent. A várost terhelő összes hitelállomány tízmilliárd forintra nő az év végéig, ez azonban csak becsült adat, mert a város hitelállományának mértékéről még az ellenzéki képviselőknek sincsenek pontos információik. – Hiába kérdeztük ezt többször írásban is a polgármestertől, csak kitérő válaszokat kaptunk – állítja Szőllősi. Az önkormányzatnak jelenleg nincs számottevő értékesíthető vagyona, így a hitelállomány csökkentését a városvezetés láthatóan az intézményhálózaton történő spórolással és egyéb megszorító intézkedésekkel kívánja megoldani. Botka László februárban közölte is a szegedi iskolák igazgatóival: 48 közalkalmazotti álláshelyet szüntetnek meg márciustól a város 45 iskolájában, továbbá 12 igazgatóhelyettes pótlékát és órakedvezményét is megvonják. Botka László a nyilvános egyeztetésen azt is elismerte, hogy ebben a ciklusban már 43 fős leépítést hajtottak végre a közalkalmazotti szférában.
Farkasné Pocsai Blanka, az önkormányzat oktatási bizottságának fideszes tagja tovább sorolja a már bevezetett megszorításokat. Így a közalkalmazottak 2004-ben Szegeden semmilyen béremelést nem kaptak, s a részükre bevezetett úgynevezett Szeged-pótlékot, amely évi bruttó tizenötezer forintot jelentett, az idén megszüntették. Az ifjúságvédelmi felelősök és a szabadidő-szervezők státusának megszüntetése és az iskolai óraszámok csökkentése miatt növekszik az állástalan pedagógusok száma, miközben a tovább foglalkoztatott tanárok terhelése nő – hangsúlyozza a politikus.
– Szegeden az utóbbi években soha nem jutott ennyi pénz a közlekedés fejlesztésére és az intézmények fölújítására, mint 2005-ben – hangoztatja az MSZP–SZDSZ-es városvezetés. S valóban: az önkormányzat mindent egy lapra téve elindította a jórészt hitelből megvalósuló Út–iskola programot, amely a választásokat megelőző évben a megszorítások miatt kialakuló rossz lakossági hangulat ellensúlyozására is alkalmas lehet. 2005 végén esedékessé válik a korábban átütemezett hitelek törlesztésének megkezdése, így ha nem történik fordulat a város gazdasági életében, még nehezebb idők várnak a lakosságra – emlékeztet az ellenzék. Pedig már 2004-ben is csak feleannyian juthattak lakástámogatáshoz Szegeden, mint két évvel korábban, ötven százalékkal emelkedett az építményadó, fiókkönyvtárakat zártak be Szeged peremkerületeiben, és megindult az egészségügy privatizációja is. Szőllősi Béla ellenzéki frakcióvezető szerint a későbbi években további adóemelésekre, az iskolák és más önkormányzati fenntartású intézmények bezárására, létszámleépítésekre kerülhet sor, ha nem indul hatékony munkahely-teremtési program, és nem érkeznek beruházások a városba.
– Minderre azonban a jelenlegi városvezetéssel nem sok esély mutatkozik, hiszen az energiákat a gazdaság rendbetétele helyett inkább a kommunikációra és a hatalom megtartására összpontosítják: a legtöbb kérdésben Botka László ellentmondást nem tűrve egyszemélyi döntéseket hoz, szinte élet-halál urává vált Szegeden – summázza véleményét Szőllősi Béla frakcióvezető.
Jövőfelélő Budapest. Bár a Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége múlt heti ülésén elfogadta Budapest csaknem 400 milliárd forintos költségvetését, a rendelet vitájában számos kérdés megválaszolatlan maradt. Demszky Gábor főpolgármester ugyan bejelentette, hogy az általa új szemléletűnek nevezett büdzsé alapján összesen 418 új beruházást – többek között útépítést, iskolafelújítást, tömegközlekedési fejlesztést – indíthat a város, ám kiderült: azok fedezetének egy része ismeretlen. Az idén január elsején meglévő 97 milliárdos adósságállományt növelve, mintegy ötvenmilliárd forint hitelt vesznek föl. További forrásokat remélnek részvények és meg nem nevezett vagyontárgyak eladásából. A hiteltörlesztés éves mértéke már az idén meghaladja a tízmilliárd forintot, s ez 2008-ra elérheti a 26 milliárd forintot is. Atkári János, a feladatköreitől megfosztott, korábban a gazdálkodásért felelős főpolgármester-helyettes az ellenzékkel együtt elutasította a büdzsét. Mint mondta, elfogadhatatlan, hogy a jövő évi választások miatt úgynevezett PR-költségvetés született, így elmarad a szükséges intézményracionalizálás, s Budapest – vagyonának folytatódó kiárusításával – feléli a jövőjét. A közgyűlés az ellenzék valamennyi módosító javaslatát elutasította. (Sz. Zs.)
