A globalizáció motorja az angol nyelv

Tíz év múlva kétmilliárd ember tanul majd angolul és ennél egymilliárddal többen, nagyjából a Föld összlakosságának fele beszél majd ezen a nyelven, áll a British Council legutóbbi jelentésében. Mindehhez már mások teszik hozzá, hogy ez a nyelv lesz egyúttal a globalizáció turbóhajtóereje.
Az angol ily mérvű, a mait is meghaladó előretörése lingvisztikai szempontból is forradalmi változásokkal jár, amelynek előjelei már érzékelhetők. Meghatározza majd e nyelv jövőjét például az az egyedülálló helyzet, hogy háromszor annyian beszélik majd külföldiek. A trend egyértelműen a minőségromlás irányába mutat. Csupán Ázsiában 350 millióan beszélik már az angolt, ami majdnem annyi, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada lakossága együttvéve. Egyedül Kínában több gyerek (100 millió) tanulja, mint a nyelv anyaországában. S mivel a nyelvvel barátkozók nem csupán passzív befogadók, hanem egyúttal alakítják is azt, az angol „új formái” már most is gomba módra szaporodnak. Ilyen helyi változat a Fülöp-szigeteken beszélt englog, Japánban japlish vagy a hindivel keveredett hinglish. Ez azzal jár, vetik fel nyelvészek, hogy az ázsiai tanárok például aligha fogják erőltetni az e térségben élők lingvisztikai berendezkedése miatt nehezen formálható „th” hang helyes kiejtését s a „thing” helyett a „sing” vagy a „ting” válik milliók előtt egyre inkább elfogadottá.