Ugyanazon ügyben tegnap két alkotmánybírósági beadvány született – mindkettő az idei költségvetési törvény passzusait kifogásolja, azt állítva: ezek nyomán hátrányos megkülönböztetés éri az egyházi fenntartású, közfeladatokat ellátó oktatási, szociális és egészségügyi intézményeket. Azt kérik, az Ab semmisítse meg a költségvetés általuk kifogásolt részeit. A katolikus, a református és az evangélikus egyház közös beadványa szerint az idei költségvetési törvény több helyen sérti az alkotmányt, például annak vallásszabadságra vonatkozó részét. Semjén Zsolt és Salamon László fideszes, valamint Balsai István független képviselő beadványa pedig arra alapoz, hogy a költségvetés több helyütt az 1997-ben kötött vatikáni szerződésbe ütközik. Semjén hangsúlyozta, beadványukkal nem többletigényt fogalmaznak meg, csupán azt szeretnék, ha azonos elbánásban részesülnének az önkormányzati és az egyházi intézmények. A politikusok 13 pontos beadványa egyebek mellett kifogásolja, hogy a költségvetési törvény csak az önkormányzati intézményekben biztosít kiegészítő támogatást a közalkalmazotti bérkiadásokhoz, az egyházi és kisebbségi önkormányzatok által fenntartottaknál nem.
*
Ellentétesnek ítélik a vatikáni szerződéssel, hogy a közoktatási kiegészítő támogatást az egyház a jövőben bizonyos esetekben nem az állami költségvetésből, hanem az önkormányzatokon keresztül kapja, s hogy a törvény bizonyos közoktatási normatívákat csak az önkormányzati intézményeknek biztosít, az egyháziaknak nem. Sérelmezik azt is: a törvény megszünteti annak lehetőségét, hogy a közfeladatot ellátó egyházi szervezet az önkormányzati intézményekhez hasonlóan a szaktárcák költségvetéséből kapjon fejlesztési támogatást. Utalva arra, hogy 1997-ben, a Horn– Kuncze-kormány idején kötötték meg azt a vatikáni szerződést, amelyet most számos ponton sért az ugyancsak MSZP–SZDSZ-koalíció által megszavazott idei költségvetési törvény, Balsai István kijelentette: mindez jól jellemzi e két politikai erő „nemzetközi hitelképességét, szavahihetőségét”. Hangsúlyozták, a vatikáni megállapodás védi a protestáns, a zsidó és a kisegyházak által működtetett intézményeket is, így beadványuk ezen egyházak érdekeit is érvényesíti.
A történelmi keresztény egyházak közös beadványát Seregély István érsek, az MKPK elnöke, református részről Bölcskei Gusztáv püspök, zsinati elnök, evangélikus részről pedig D. Szebik Imre elnök-püspök írta alá.
A dokumentum az alkotmány több pontjával ellentétesnek tartja az idei büdzsét. Veres András püspök ezek között nevezte meg az alaptörvény azon pontját, amely szerint mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára, valamint azt, ami kimondja: a szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. Itt említette azt a cikkelyt is, amely rögzíti, hogy a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés nélkül. Veres András megjegyezte, a vatikáni–magyar vegyes bizottság múlt heti ülésén vártak arra, hogy szó essen a miniszterelnök tavaly decemberi római látogatásáról, illetve azokról az ígéretekről, amelyek szerint az egyházzal kapcsolatos nehézségeket próbálják orvosolni. Kiderült azonban, hogy a kormánynak nem áll szándékában módosítani a költségvetést, ezért „az egyházaknak nem állt módjukban mást tenni, mint beadványt benyújtani az Ab-hoz”.
Egyszer már elbuktak a próbán. Az egyházak hátrányára megváltoztatott szociális törvényt megsemmisítette tavaly novemberben az Alkotmánybíróság. A 2003 februárjában megszavazott jogi passzus felülvizsgálatát a katolikus püspöki kar és három országgyűlési képviselő, Semjén Zsolt, Salamon László és Balsai István kérte a bíráktól. A döntés szerint sértette volna az alkotmányt és a Vatikánnal kötött 1997-es nemzetközi szerződést, hogy az egyházak csak a helyi önkormányzatokkal kötelezően megkötendő megállapodás révén juthattak volna hozzá az őket megillető állami támogatáshoz. A szociális intézmények fenntartását ellehetetlenítette volna a diszkriminatív rendelkezés.
