Ellentmondásban a kabinet

Az ígéretekkel szemben húsz év díjfizetés után sem kerülnek állami tulajdonba a magánbefektetők által felépített új kollégiumok és felsőoktatási intézmények, a régi épületekre pedig jelzálog kerül – tudta meg a Magyar Nemzet. A felsőoktatási infrastruktúra-fejlesztési megállapodások ünnepélyes aláírásakor Gyurcsány Ferenc azzal indokolta a magántőke bevonását, hogy a közvagyon csak magán-erőfeszítésből létezhet.

Közjó nincs magánbefektetés nélkül. A magyar felsőoktatás eddigi legnagyobb infrastrukturális fejlesztési programjára kerül sor 2004 és 2008 között. Ennek során összesen 170 milliárd forintot költenek a befektetők intézményfejlesztésre – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a megállapodások ünnepélyes aláírása előtt. Magyar Bálint oktatási miniszter szerint a beruházással lehetővé válik, hogy Magyarország a térség egyik kulturális központja legyen, amely tömegével vonzza majd a külföldi diákokat hazánkba.
A magántőkéből finanszírozott infrastruktúra-fejlesztési programban összesen 10 ezer új kollégiumi férőhely készül el, 17 ezer helyet pedig felújítanak. Tizennégy intézménynél bővítik az oktatási intézményeket, nyolc egyetemnél pedig korszerűsítik az épületeket.
Az Oktatási Minisztérium közelmúltban elküldött sajtóanyaga szerint a program lényege az, hogy a magántőkéből felépült épületeket az egyetemek 20 éven keresztül bérlik a befektetőtől, majd a fizetési idő lejárta után állami tulajdonba kerülnek az ingatlanok. Fiala István beruházási miniszteri biztos azonban lapunknak elismerte: 20 év után sem kerülnek állami tulajdonba az új épületek. Az iskolák nem adósságot törlesztenek, hanem üzemeltetési díjat fizetnek 20 éven keresztül a befektetőnek, így két évtized után ugyanúgy a vállalkozó tulajdonában marad az új épület. Ezután csak annyi változik, hogy az egyetemnek lehetősége nyílik az üzemeltetői szerződés meghoszszabbítására, illetve ha az iskola nem tud tovább fizetni, az épületet értékesítik. Fiala szerint a korszerűsített épületek nem kerülnek magánkézbe, de jelzálog kerül rájuk.
A Fidesz tegnap felszólította Gyurcsány Ferencet, tisztázza: a magántőke bevonásával megvalósuló egyetemi, főiskolai beruházásokról aláírt megállapodás értelmében húsz év után valóban magánkézbe kerülnek-e az így elkészült oktatási célú épületek. Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök élesen bírálta, hogy a szerződések alapján kifizetik a beruházások tőkeigényét, a kamatokat és az üzemeltetést, amely ötszázmilliárd forintnyi költség, viszont húsz év után is a magánbefektetőé marad a vagyon. Úgy vélte, a most aláírt megállapodás konstrukciója drága, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen. A konstrukció ugyanis közbeiktat egy magánbefektetőt, amely egyetlen fillérjét sem kockáztatja, csak banki forrást használ, amely drágább, mint ha az állam közvetlenül a pénzpiacról jutna hozzá. A magánbefektető hasznát és működési költségeit évi hárommilliárd forintra becsüli Pokorni, ami húsz év alatt hatvanmilliárd forint fölöslegesen kidobott közpénzt jelent. Szerinte ráadásul a konstrukció nem is igazán nevezhető PPP-programnak, az ugyanis külföldön nem százszázalékos, hanem legfeljebb harminc-negyven százalékos forrásbevonásról szól.
A Fidesz törvényjavaslatot nyújt be annak érdekében, hogy minden diák megkaphassa a törvény szerint neki járó lakhatási támogatást, és azt ne lehessen üzleti célokból átcsoportosítani. A program alapján ugyanis annak érdekében, hogy egyetlen tanuló luxuskörülmények között lakhasson, más hallgatóktól kellene megvonni a támogatást.