Vidám napsütés, tízezer ember és jelentős részüknek füttykoncertje fogadta tegnap délelőtt a Nemzeti Múzeum előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. A fütty akkor kezdődött, amikor Gyurcsány elindult a színpad felé, és végig kitartott beszéde alatt. A tiltakozókat a köztévé alig ábrázolta közvetítésében. Ezenkívül semmi nem zavarta meg az ünnepet a Múzeumkertben, a közönség tapssal fogadta az egyébként színvonalas, szabadságharcra emlékező műsort. A kertbe, a színpad közelébe a mérsékelt számban jelen lévő rendőrök nem mindenkit engedtek be, a zászlóval érkezőknek ezt azzal indokolták, hogy a zászlórúd biztonsági kockázatot jelent. Így a kerítésen belül csak néhány papírzászlócskát lehetett látni. Gyurcsány Ferenc a reggeli, Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonásról gyalog indult a Nemzeti Múzeumhoz, és közben igyekezett elvegyülni az emberek között. Volt, aki autogramot kért tőle, ám volt, aki útközben is kifütyülte, például a földművelésügyi minisztérium előtt.
A miniszterelnök „Csodálatos vagy, Magyarország” kezdetű beszédében azt hangoztatta, hogy mára a szabadság és a demokrácia eszméje megkopott. Úgy vélte, nem forradalomra, és nem ki-, hanem megegyezésre van szükség. A kormányfő ismét elmondta, hogy csak egy Magyarország van, „sok-sok millió jól, jobban, boldogságban élni akaró ember országa”. Tehetjük a „harcos füttyök” országává, és a béke, a nyugalom szigetévé is – tette hozzá. „A hazának nincsen ellenzéke – folytatta –, azok is a mieink, akik tele vannak indulattal.” Gyurcsány párhuzamba állította 1848-at és 1956-ot, szerinte mindkettőt kiegyezés követte, ’56-ot 1989-ben. Nem engedünk a 48-ból, most megegyezésre van szükség, egy „felemelkedő Magyarországért”. „Ne késlekedjetek, csináljátok meg!” – mondta Gyurcsány, aki többször gúnyosan mosolygott a neki „Magyarország többet érdemel”, „Mondjál le!” és „Megint hazudsz!” mondatokat kiabálókra.
Az MSZP parlamenti frakciója nevében annak vezetője, Lendvai Ildikó így reagált: „A miniszterelnökön akartak ütni, de a nemzetet, a nemzeti ünnepet találták el azok az ünneprontók, akik cirkuszt csinálni és nem emlékezni mentek a Nemzeti Múzeumhoz.” Itt az ideje, hogy a jobboldali és szélsőjobboldali pártok visszatartsák az ünnepi megemlékezésen „randalírozókat”, és nyilvánosan jelentsék ki, „semmilyen közösséget nem vállalnak velük, hasonló akciókban nem vesznek részt, nem szerveznek és nem szerveztetnek” – mondta Lendvai. A Fidesz elnöksége sajnálattal értesült arról, hogy Gyurcsány Ferenc beszédét a hallgatóság egy része kifütyülte – olvasható az ellenzéki pártnak (az MSZP-ét megelőzően kiadott) közleményében. A Fidesz meggyőződése, hogy a magyar szabadságot úgy ünnepelhetjük együtt méltó módon, ha türelemmel hallgatjuk meg egymást. Ugyanakkor nem hallgatható el, hogy Gyurcsány Ferenc utóbbi hónapokban tett megnyilatkozásai (mint például a hétfői), valamint a dumakormány tevékenysége sokban hozzájárult ahhoz, hogy az ünnep örömteli pillanataiba sokak számára végtelen keserűség vegyült.
Emlék 1989-ből. Gyurcsány Ferencnek nem először támadtak gondjai március 15-vel. A KISZ számára 1989. március 15-e teljesen kudarcba fulladt. A Magyar Ifjúság 1989. április 7-i számában így ír erről: „Szónokoltak szocdemek, kisgazdák, szabad és fiatal demokraták, történelmi igazságtételt követelők, s még a Magyar Szocialista Munkáspárt képviselője is, csak a KISZ hallgatott. Nem azért, mert nem lett volna szava. Némi vita után – kell-e egyáltalán szólni, lehet-e most jót szólni – lett szónoka, Gyurcsányi (a hetilap sajtóhibája – a szerk.) Ferenc személyében.” A szónokjelölt szavaira a szervezők azonban nem tartottak igényt, amire az hisztérikusan és nevetségesen maga is lemondott a „KISZ szólási jogáról”. Az el nem hangzott beszédét aztán a hetilap közölte. (MN)
