Megkezdte az új kormányzat megalakításának előkészületeit a kirgiz ellenzék. Biskekben összehívták az ellenzéki pártokat tömörítő Népi Egység Egyeztető Tanácsának ülését, amelyen részt vett a szervezet vezetője, Kurmanbek Bakijev volt miniszterelnök, Roza Otunbajeva és Muratbek Imanalijev volt külügyminiszterek. A szervezethez a vitatott tisztaságú kirgiz parlamenti választások február végi első fordulója után csatlakozott a kirgiz ellenzéki pártok vezetőinek többsége. Feliksz Kulov ellenzéki vezető közölte, hogy az ellenzék szavatolja Akajev elnök és családja biztonságát, illetve nyugalomra intette a lakosságot.
A régi és új összetételű kirgiz parlament tagjai úgy határoztak, hogy rendkívüli ülést hívnak öszsze, mert elejét kívánják venni hatalmi űr kialakulásának, és jogi alapot kívánnak keresni a helyzet rendezésére. A felbolydult kirgiz fővárosban máris megtörtént az első komoly fosztogatás. Huligánok megtámadták az egyik legnagyobb biskeki szupermarketet, és nekiláttak az árukészlet elhordásának. Az üzlet tulajdonosa vadászpuskájával a levegőbe leadott lövésekkel sem tudta elriasztani a betolakodókat.
*
Rendet teremtünk. Nem tűrjük a fosztogatást. Mielőtt megkezdjük a kormányzást, saját választásokat tartunk” – közölte az ellenzék Biskekbe érkezett vezetője, Kurmanbek Bakijev volt kormányfő. Az Aszkar Akajev elnök távozását követelő, az ország déli részén kezdődött tiltakozó mozgalmat a február–márciusi parlamenti választások során elkövetett csalások váltották ki.
A Biskek főterén lezajlott, többezres nagygyűlés a kormány székházának elfoglalásával végződött, ahol az elnöki hivatal is található. Az épületet őrző katonák és rendőrök ellenállás nélkül távoztak. A behatolók nem találták az épületben sem az elnököt, sem a miniszterelnököt. Kurmanbek Bakijev ellenzéki vezető a kormányépület lépcsőjén azt mondta a tömegnek: csütörtök reggel még maga sem számított arra, hogy ilyen gyorsan győz a „bársonyos forradalom”.
A kormány épületét elfoglaló ellenzéki tüntetők hírügynökségi jelentések szerint foglyul ejtették a védelmi és a nemzetbiztonsági minisztert, és aláíratták velük lemondásukat – közölte egy ellenzéki szóvivő és a kormányfő több munkatársa. Belügyi katonák védelmében több más tisztségviselő távozott a kormányzat épületéből, hárman sérülten, bekötözve hagyták el a kormány székházát egy orvos kíséretében. A titkosszolgálatokat felügyelő nemzetbiztonsági miniszter, Kalik Imankulov és a védelmi tárcát irányító Eszan Topoljev előzőleg elbarikádozta magát irodáiban. Nyikolaj Tanajev kirgiz miniszterelnök később lemondott tisztségéről. Az ellenzék felszólította a hadsereget és a rendőrséget, segítsenek békés megoldást találni a belpolitikai válságra. A tüntető tömeg időközben ellenőrzése alá vonta az állami televízió épületét is. Az épületfoglalás után a tévé, amely korábban csak zenét és táncfelvételeket sugárzott, megkezdte a Biskekben zajló események közvetítését. A tüntetők kiszabadították a bebörtönzött Feliksz Kulov ellenzéki vezetőt, volt államfőhelyettest, rendőrfőnököt, Akajev egykori bizalmasát, akinek szakértők szerint esélye van arra, hogy egyesítse az ellenzéket.
Az orosz védelmi minisztérium utasította Kirgizisztánban állomásozó katonai alakulatait, hogy ne avatkozzanak be a közép-ázsiai volt szovjet köztársaság belpolitikai válságába, míg az EBESZ a békés megoldásra szólított fel mindenkit. A magyar külügyi tárca konzuli szolgálata azt javasolja, hogy akinek nem feltétlenül szükséges, egyelőre ne utazzon a közép-ázsiai köztársaságba.
A megosztott ellenzék
Munkatársunktól
A kirgiz politika legalább annyira függ a törzsi kapcsolatoktól, mint a különböző ideológiáktól, így az ellenzékieket összekötő közös pont egyelőre inkább csak az, hogy Aszkar Akajev elnöknek távoznia kell a hatalomból. Az ellenzék vezetői egyébként nem új arcok a kirgiz közvélemény előtt, hiszen mindannyian megfordultak a hatalomban, mielőtt kegyvesztettek lettek volna.
Legmesszebbre a raglétrán az 56 éves, közgazdász végzettségű Kurmanbek Bakijev jutott, aki 2001-től 2002 májusáig kormányfő volt. A déli körzetekben kitörő összecsapások után kényszerült lemondásra. A tapasztalt technokrata támogatottsága a déli Dzsalálábádban a legnagyobb, de értelmiségi körökben elfogadják északon is.
Kirgizisztánon kívül Roza Otunbajeva a legismertebb. Az 54 éves egykori külügyminiszter, volt londoni és ENSZ-nagykövet tavaly ősszel lett népszerű, miután röviddel a tengerentúlról való hazatérése után csatlakozott az ellenzékhez. Fő támogatói bázisa az ország északi vidékén élő intellektuális és művészi elit, népszerűsége azonban a déli szegényebb vidékeken is nőni kezdett, miután bátor és hajthatatlan női politikusként az elnököt bírálta, ami ritka jelenség a tekintélyelvű volt szovjet köztársaságban. A parlamenti választásokon ugyanabban a választókerületben kívánt indulni legutóbb, ahol Bermet Akajev, az elnök lánya is ringbe szállt. A hatóságok elutasították jelöltségét, egyértelművé téve az Akajev lány győzelmét.
Azimbek Beknazarov, a volt parlamenti képviselő azután vált ismertté, hogy alkotmányos vádeljárást követelt Aszkar Akajev ellen. Több alkalommal is őrizetbe vették, és rövid ideig rács mögött tartották. A gazdagabb északi vidékeken kevésbé népszerű.
Feliksz Kulov, az 55 éves volt kirgiz rendőrfőnök és a nemzetbiztonsági minisztérium (a szovjet KGB utódszervezete) egykori vezetője alelnök is volt. Egyszerre népszerű északon és délen, „a nép tábornoka” nevet ragasztották hozzá. Jelenleg hatalommal való visszaélés és lopás vádjával elítélve börtönben ül. Ő az ellenzék erős embere.
