Gyurcsány csak beszél

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden kifütyült beszédében nem volt aktuálpolitikai jelentősége annak a kijelentésnek, hogy „mára a szabadság és a demokrácia eszméje megkopott” – mondták lapunknak kormány közeli forrásból. A Fidesz szóvivője szerint ismét egy átgondolatlan kormányfői kijelentést hallottunk. Politikai elemzők egyszerű retorikai fogásként értékelték Gyurcsány szavait.

Török László
2005. 03. 17. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nincs aktuálpolitikai jelentősége annak a miniszterelnöki kijelentésnek, hogy „mára a szabadság és demokrácia eszméje megkopott” – mondták el lapunk kérdésére kormány közeli körökből. Ismert: Gyurcsány Ferenc a fenti kijelentését március 15-i, a Nemzeti Múzeum előtti beszédében tette. Arra a kérdésünkre, hogy miért mondta mindezt Gyurcsány, azt a választ kaptuk: a kormányfő mondata „eszmetörténeti” volt, amellyel a francia forradalom óta eltelt több mint kétszáz évre kívánt reflektálni. Forrásaink szerint ugyancsak nem volt aktuális üzenete a miniszterelnök beszédében szereplő másik mondatnak, miszerint nem forradalomra, nem kiegyezésre, hanem megegyezésre van szükség. Gyurcsány Ferenc ünnepi múzeumkerti felszólalása szándékosan olyan volt, amely tudatosan nem törekedett politikai aktualitások, javaslatok megfogalmazására. Ismert: Gyurcsány többek között megegyezést sürgetett „a felemelkedő Magyarországért”.
Révész Máriusz szerint egy újabb végig nem gondolt kormányfői kijelentéssel állunk szemben. A Fidesz szóvivője úgy látja, Magyarországon nem a demokrácia és a szabadság eszméje kopott meg, hanem arról van szó, hogy ezek megvalósulása nem tetszik az embereknek. – 1848-ban és 1956-ban nem olyan demokráciáról és szabadságról álmodtak az emberek, ahol egyesek közvagyonból hatalmas magánvagyonokat halmoznak fel, miközben mások napi nyolc óra tisztességes munkával is alig tudnak megélni – tette hozzá Révész Máriusz.



Török Gábor politológus: Egyszerű retorikai fogásnak tartom Gyurcsány Ferenc kijelentését a szabadság és a demokrácia eszméjének megkopásáról. Ez arra a felmérésekben is tükröződő helyzetre utal, hogy nem igazán élvez tömegtámogatást a demokrácia és a szabadság eszméje Magyarországon. Sokkal inkább meglepő a kormányfő beszédének idevezető gondolata, amely párhuzamba állítja az 1867-es kiegyezést az 1989-es eseményekkel. A miniszterelnök szavai azt sugallták, mintha a kommunista diktatúrát Magyarországon szinte kizárólag egy külső hatalom ereje tartotta volna fenn, és 1989 nem lett volna egyéb, mint a Szovjetunióval kötött megegyezés.

Lakner Zoltán politológus: Nem kell túlértékelni Gyurcsány Ferencnek a demokrácia intézményére, illetve szabadságfelfogására vonatkozó kijelentését, mindenesetre ez is része lehet a miniszterelnök új politikát hirdető kommunikációjának. A kormányfő elődjével, Medgyessy Péterrel szemben egy nagyon határozott retorikai vonal mentén nyilatkozik, amelynek lényegi eleme, hogy az elhibázott politikai törekvéseket egészen az Orbán-kabinet leváltását követő időszakig, 2003-ig éri tetten. Ebben a vonatkozásban érthető a demokráciába vetett bizalom megingásának a szóvá tétele, hogy a valós társadalmi problémák nehezen jelennek meg a politikai közbeszédben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.