A magyar törvények szerint tudományos célra felhasználhatók az elhunytak földi maradványai a hozzátartozók beleegyezésével.
Botrányt keltett, amikor a múlt héten kiderült, hogy a grazi egyetem közlekedésbiztonsági intézetében évek óta holttesteket ültetnek az autókba bábuk helyett a baleseti teszteknél. A Kronen Zeitung szerint az igazságügyi orvos szakértői intézet tíz év alatt huszonegy halottat adott kölcsön a kísérletekhez boncolás előtt. Az egyetem orvosetikusoktól és jogászoktól kért véleményt, s az eredmény elkészültéig leállította a teszteket.
*
Tegnap az osztrák államügyészség is szakértői tanulmányt kért az esetről, hogy kiderítsék: sérülhetett-e a halottak joga a nyugalomhoz.
– Nem tehettünk mást, mert pontos adatokhoz akartunk jutni – nyilatkozta a Kronen Zeitungnak Hermann Steffan, a közlekedésbiztonsági intézet vezetője. Két-három éve még nem készültek olyan bábuk, amelyekkel modellezni lehetett baleseteknél az utasok farkcsontját érő ütéseket. Ausztriában évente legalább 15 ezren sérülnek meg így. Steffan azt is elmondta: miután bekötötték a halottat az ülésbe, a járművet 15 kilométeres sebességre gyorsították föl, majd lefékezték. Ezután megnézték, mi történt a gerinccel, amikor a farkcsont az ülésnek ütődött. Külső sérülés nem érte a testeket – állította a vezető, aki egyetért az etikai aggályok megfogalmazóival. Ezért is kérték a szakértők véleményét. Amennyiben jóváhagyják a módszert, újraindítják a teszteket. Ha viszont a jogászok ellenzik a grazi módszert, akkor más országokba viszik a kísérleteket. Steffan megígérte: ha zöld utat kapnak, ezentúl az elhunytak hozzátartozóit is értesítik majd.
Magyarországon szigorú formai szabályokat kell betartani ahhoz, hogy holttestekkel kísérletezzenek – tájékoztatta lapunkat Hubay Márta, az Igazságügyi Orvostani Intézet munkatársa. – Az engedélyhez be kell nyújtani a kutatási tervet az Egészségügyi Minisztériumon belül működő kutatásetikai bizottságnak, amely elbírálja, hogy a leírt körülmények megfelelnek-e minden idevágó törvénynek. – Az engedélyezéshez megvizsgáljuk egyebek között, hogy várható-e tudományos eredmény, és az ember nem helyettesíthető-e mással, valamint az etikai, kegyeleti szempontokat is – mondta el lapunknak Dósa Ágnes, a bizottság orvos-jogász tagja.
– Szakmailag jó okai vannak az ilyen kísérleteknek, hiszen bevallottan életmentő céllal végzik a kutatók – nyilatkozta Kereszty Éva, az egészségügyi tárca főcsoportfőnöke. – Az azonban nálunk elképzelhetetlen, hogy a hozzátartozók beleegyezése vagy az elhunytnak még életében adott hozzájárulása nélkül tudományos vizsgálatokhoz bárki holttestét fölhasználják. Azt is kiköti a jogszabály, hogy a halál után 30 napig kell várni, hátha jelentkeznek a rokonok. Igen szűk lehetőséget ad a törvény arra, hogy külön engedély nélkül emberi szervvel kísérletezzenek. Ilyen például, ha a halálozás okát egy boncoláskor kivett szövetmintából próbálják megállapítani. Amerikában háromféle célra ajánlható föl az emberi test: transzplantációra, anatómiai kutatásokra, illetve egyéb célokra. Utóbbiba beletartozhat akár az autók töréstesztje is. Magyarországon azonban nincs ilyenre lehetőség, de szerintem az európai gondolkodásba sem illene bele – fűzte hozzá Kereszty Éva.
Bábuk a biztonságért. Osztrák szakértők állítják: azért kell bábukat alkalmazniuk az autók töréstesztjénél a gyártóknak, hogy biztonságosabb járműveket építhessenek. Ahhoz, hogy az eredmények pontosak lehessenek, a bábukat az emberhez szinte tökéletesen hasonlatossá kellene tenni. Ez azonban lehetetlen – vélik az érintettek.
