A legfrissebb sajtóhírek szerint tolonganak a vevőjelöltek az ön által vezetett Budapest Airport Rt. privatizációjánál. Mi indokolja a BA értékesítését, különösen annak fényében, hogy a Ferihegyi reptér az egyik legnagyobb hasznot hozó állami vállalat, amely növekvő nyereséggel és folyamatos bővüléssel számol a következő években is?
– A BA privatizációjával kapcsolatos nyilatkozat jelenleg nem az én feladatom, így az érdeklődő cégek szándékait sem kívánom kommentálni. Általánosságban azonban elmondható, hogy egyes fejlesztéseket és azok finanszírozását mindenképpen elősegíti a privatizáció, amely ezáltal kedvezően befolyásolhatja az értékesített társaság bővülését. A repülőtér-bővítések esetében értelemszerűen igen jelentős tőkeigénnyel kell számolni. Márpedig nekünk a forgalom dinamikus bővülésével együtt fejlesztenünk is kell.
– Tavalyi összesített forgalma alapján Ferihegy volt a régió leggyorsabban fejlődő reptere. Sőt hasonló ütemű bővülést várnak a következő években is. Ilyen kiváló adatok mellett mégis mi magyarázza azt, hogy el kell adni hazánk egyetlen nemzetközi repterét?
– Nem tudom kommentálni a tulajdonos ÁPV Rt. privatizációval kapcsolatos indokait.
– Azért arra mégis kíváncsi lennék, hogy ön mint a BA vezérigazgatója, nem tartja-e magasnak a reptér privatizációs koncepcióját kidolgozó Credit Suisse First Boston nettó 624 millió forintos tanácsadási díját? Főleg akkor, amikor a tanácsadói pályázaton szintén részt vevő KPMG erre a feladatra jóval olcsóbb, 290 millió forintos ajánlatot adott, ám mégsem tudta megszerezni a megbízást?
– Ez a kérdés sem tartozik a feladataim közé. Én a reptér eredményes üzemeltetésére, stratégiánk végigvitelére fókuszálok. Természetesen együttműködöm a tulajdonos által kiválasztott tanácsadóval a privatizáció előkészítésében.
– Az ÁPV Rt. tájékoztatása szerint a Credit Suisse április közepére befejezi a repülőtér privatizációs koncepciójának kidolgozását. Ezzel véget is ért a munkájuk, vagy április közepe után is segítenek az idei év legnagyobb privatizációs tranzakciójának tartott ügyben?
– Nem ismerem a részleteket, és nem is tartozik a kompetenciámba a tulajdonos által kiválasztott tanácsadó együttműködési megállapodásának ismerete.
– Más. Van-e összefüggés aközött, hogy a reptéri szakszervezet legendásan jó kapcsolatot ápol a BA vezetésével – gondolok itt az önök döntéseit helyeslő szakszervezeti szimpátiatüntetésekre –, és aközött, hogy most a szakszervezeti vezető érdekeltségébe tartozó cég is pályázik a minibuszok privatizációjára? Nem furcsa, hogy korábban épp ez a szakszervezet ellenezte a minibusz-szolgáltatás értékesítését?
– A minibusz-privatizáció korábbi pályázatánál a BA egy olyan feltételt határozott meg, amely szerint munkavállalók nem vehetnek részt a versenyben. 2003 végén ebből valóban érdekellentét jött létre a szakszervezetek és a bírálóbizottság között. A minibusz sehol a világon nem tartozik a fő üzemeltetői tevékenységek közé, ezért kiszervezése megalapozott szakmai döntés. Arra pedig semmilyen ok nincs, hogy a dolgozók ne szerezhessék meg a szolgáltatás üzemeltetésének jogát. E tekintetben mindenki egyenlő esélyekkel indul.
– A minibuszrészleg nyereséges volt tavaly?
– A reptér nagyságrendjéhez képest alacsony veszteséggel, mínuszszal zárta a tavalyi évet.
– Térjünk rá az idei év eddig legnagyobb botrányának számító, 4,7 milliárd forintos telekvásárlási ügyre. Most, hogy a Pénzügyminisztérium tulajdonképpen felbontatta az ecseri földterületre vonatkozó adásvételi szerződést, nem lesz késésben a cargobázis megépítése?
– Amikor 2003 végén elkezdtük a cargobázissal kapcsolatos stratégia összerakását, már világosan látszódott, hogy a BA-nak a cargobázis megépülése jelenti az igazi kitörési pontot. Az infrastruktúra fejlesztése és a logisztikai központ minél előbbi megteremtése a stratégia meghatározó elemévé vált. A földrajzi régiónkban lévő többi reptér, valamint a Malév helyzetét figyelembe véve jelenleg igen kicsi az esély arra, hogy Budapest egy igazi utasforgalmi központtá váljon. Bécs és Prága a versenyben előrébb tart, mint mi, éppen ezért van ekkora jelentősége a logisztikai bázis létrehozásának. Megjegyzem, a központ megépítése már három-négy évvel ezelőtt is aktuális volt, most pedig alapvető szükségletté vált, másképp ugyanis a növekedési ütemet nem tudjuk tartani. Késlekedés esetén 15-20 évet veszítünk el a régiós versenyben. Azok a cégek pedig, amelyek Közép-Európában helyeznék el elosztóközpontjukat, saját maguk hozzák majd létre beruházásaikat.
– A korábbi reptéri rendezési tervekben ez a központ nem Ecseren, hanem a több szempontból is előnyösebb elhelyezkedésű Vecsésen szerepelt. A vecsési telkek tulajdonosait képviselő ügyvédi irodák ugyanakkor határozottan állítják, hogy a BA részéről senki nem kereste meg őket. Hogyan lehetséges ez?
– A vecsési terület 85 százalékára opciós jogokkal bíró Glob Development céggel többször tárgyaltunk, ám a szerződéskötést lehetetlenné tette, hogy a területet évek óta elhúzódó perek terhelik, a beruházás pedig, ahogy az előbb említettem, nem tűr halasztást. Csupán elméleti kérdés marad tehát, hogy Vecsés jobb lenne-e a cargobázis szempontjából. A Hungarocontrol szakvéleménye összehasonlította a beruházás lehetséges területeit, és egyértelműen az ecseri területet jelölte meg a legalkalmasabbnak.
– Noha Draskovics Tibor pénzügyminiszter a szerződés felbontását jelentette be március elején, az ellentmondó nyilatkozatok miatt meg kell kérdeznem: érvényben van-e a szerződés vagy sem?
– Nyilván az az autentikus, amit erről a PM és az ÁPV Rt. mondott.
– Ezek szerint akkor érvénytelen a szerződés?
– Ismétlem: nyilván az az autentikus, amit erről a Pénzügyminisztérium és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. mondott.
– Egyébként nem érzi úgy, hogy elvesztette Draskovics Tibor bizalmát azzal, hogy a PM az ön által aláírt szerződés felbontását kérte?
– A BA az egyik legeredményesebb állami vállalat. Ehhez valóban kell bizalmi tőke és még több szakmai tőke is. Úgy érzem, mindkettőből van annyi, amennyi segíthet elgördíteni az esetleges akadályokat a további növekedés útjából.
– A telekvásárlási botrány kipattanásakor önök közleményt adtak ki, amelyben hangsúlyozták: a szerződést az ÁPV Rt. érvényes jóváhagyásával kötötték meg. Az ÁPV Rt. viszont azt közölte, hogy a Pénzügyminisztérium meghívót és előterjesztést is kap üléseikre. A PM miért kért be utólag tájékoztató jelentést a szerződésről? Mi történt a szerződés megkötése után, hogy újra meg kellett vizsgálni ezt az ügyet?
– E kérdésben a Pénzügyminisztérium és az ÁPV Rt. az illetékes.
– Miért nem nyilvános a telekügyről készült ÁPV-jelentés?
– Számunkra sosem létezett telekügy. Ma egy korábban menekültek befogadására épült hangár a cargobázisunk, ezzel töltünk be vezető szerepet a régióban. Minket csak az érdekel, hogy miként léphetnénk végre tovább.
– Múlt hónap elejéig a BA felügyelőbizottságának (fb) elnöke volt az a Bálint Tamás – Keller László volt közpénzügyi államtitkár kabinetfőnöke –, akit az ügyészség tavaly szeptemberben hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével gyanúsított meg a Kulcsár-ügyben. Bálint Tamás távozásában mennyire játszott szerepet ez az ügy?
– Erről Bálint Tamást kellene megkérdezni.
– Mégis, nem gondolták, hogy az ügyészség gyanúsítása előbb-utóbb az fb-elnöki posztjába fog kerülni?
– Ez Bálint úr döntése volt.
origo.hu
50 helyett 106 kilométer per órával száguldott, ennyit kell fizetnie
