Bár csak jövő hónap közepén derül ki, milyen privatizációs módszert alkalmaz az ÁPV Rt. a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Rt. esetében, máris igen élénk az érdeklődés az idei év legnagyobb privatizációs üzlete körül. Idáig több mint tíz, többségében szakmai befektető figyelmét keltette fel az egyik legnagyobb hasznot produkáló állami vállalat, amelynek tavalyi forgalma meghaladta a 30 milliárd forintot. A frankfurti repülőteret működtető német Fraport AG, valamint a koppenhágai repteret üzemeltető dán Kobenhavns Lufthavne mellett egy jelentős spanyol építőipari vállalat, a Ferrovial is pályázna a BA 75 százalék mínusz egy szavazatos pakettjének megszerzéséért. Egyelőre nem dőlt még el, hogy az ÁPV Rt. szakmai befektetőnek adja-e el ezt a csomagot, tőzsdére viszi-e a céget, esetleg koncessziót ad egy befektetőnek, vagy ezektől eltérő megoldást választ.
A BA magánosítási koncepciójának kidolgozója az a Credit Suisse First Boston, amely múlt hónapban nettó 624 millió forintért kapta tanácsadási megbízatását az ÁPV Rt.-től. Annak ellenére, hogy a vagyonügynökség pályázatának második helyezettje, a KPMG a nyertes cégnél jóval olcsóbban, mindössze 290 millió forintért végezte volna el a privatizációs stratégia kidolgozásának tanácsadói feladatát, mégsem sikerült megszereznie a megbízást.
A BA privatizációjának indokoltságát egyébként számos szakértő megkérdőjelezte, hiszen a vállalat egyre nagyobb nyereséggel és erőteljes bővüléssel számol a következő években. Tavalyi összesített forgalma alapján Ferihegy a régió leggyorsabban növekvő repülőtere volt. A reptér becslései szerint tavalyi forgalmuk után tízmilliárd forintot fizetnek be osztalékként az államkasszába.
Három ajánlat. Az ÁPV Rt. igazgatósága jövő héten csütörtökön dönt a Malév Rt. megvásárlására benyújtott pályázatokról – tudta meg lapunk. A Malév állami kézben levő részvénycsomagjára három konkrét ajánlat érkezett, ezenkívül három érdeklődő tett szándéknyilatkozatot a légi cég megvásárlására. Utóbbiak abban az esetben kerülnek kedvező helyzetbe, amennyiben ez a privatizációs forduló is eredménytelen lesz – az előzőt tavaly novemberben érvénytelenítette az ÁPV Rt. –, hiszen akkor az állami vagyonkezelő tárgyalásos eljárást hirdetett. Ha a beadott ajánlatok nem felelnek meg a kiíró elvárásainak, akkor a Malévnek saját forrásaira kell támaszkodnia a következő magánosítási eljárásig. A Malév gazdasági helyzete egyébként meglehetősen ingatag, bár Gönczi János vezérigazgató a közelmúltban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy állami segítség nélkül is biztosítani tudják a folyamatos működést. A Malév megegyezett a bankokkal – mint minden vezérigazgató-váltáskor –, információink szerint azonban elképzelhető, hogy további hatmilliárd forint külső forrásra lenne szüksége. (P. G.)
