Az Európai Unió közös gazdaságfejlesztési programjának, a lisszaboni stratégiának szentelt üléssel zárult tegnap a brüsszeli EU-csúcs. Az Európai Unió a 2000. márciusi lisszaboni csúcsértekezleten határozott arról, hogy egy nagyszabású gazdaságfejlesztési programot indít be, amelynek célja, hogy az EU tíz éven belül a világ legversenyképesebb térségévé váljon. Az eddigi eredmények összességében elég kiábrándítóak – állapították meg a résztvevők, miközben az egyik legfőbb húzóágazatra, a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásoknak az EU-n belül 2010-re el kellene érniük a GDP háromszázalékos szintjét, ami még mindig két százalék körül ingadozik. Az egy főre jutó bruttó hazai termék az EU átlagában csak az amerikai adat 71 százaléka.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök helyszíni sajtótájékoztatóján elmondta: a magyar gazdaságot alapvetően egészségesnek és középtávon is fenntarthatónak lehet minősíteni. Hozzátette, hogy a csúcs jóváhagyta a stabilitási és növekedési paktum reformjáról szóló megállapodást, ami Magyarország számára lehetővé teszi, hogy a 2004-et követő öt éven keresztül folyamatosan korrigálni lehet a költségvetési hiányt. Emellett a magyar gazdasági növekedés mértéke négy százalék körül alakul, az infláció három százalékot alig meghaladó, a bruttó nemzeti össztermékre vetített államadósság mértéke pedig hatvan százalék alatt lesz az idén is – szögezte le a kormányfő.
Gyurcsány Ferenc elmondta, három EU-tagállam, Ausztria, Szlovákia és Magyarország kezdeményezésére született az a döntés a szerdai brüsszeli uniós csúcsértekezleten, hogy az Európai Unió egy munkabizottságot küld ki megvizsgálni, vajon Horvátország teljes mértékben együttműködik-e a jugoszláviai háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszékkel.

Ezzel a technikával bújtatják Magyar Pétert a mentelmi jog mögé