Tisztelt Szerkesztőség!

Újszegedi Polgári Kör (Szeged): Székhelyi József színművész, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója Orbán Viktort „Tokaj hímvesszejének” nevezte, aki „szétcsepegteti nektárját” az országban. Úgy tűnik, hogy Székhelyi színházigazgatónak, a szegedi kultúra egyik letéteményesének a gyűlölet nektárjának a szétcsepegtetése, a magyarság szent eszményeinek a meggyalázása az életcélja. Óriási szereptévesztés ez, hiszen az, aki a Himnuszunk csodálatos sorait szégyenletes, pornográf aktussá silányítja, nem lehet többé irodalmunk egyik játékházának sem a vezetője, csak egy olcsó ripacs hatásvadász, aki már csak a pártjától kap megérdemelt tapsot.
Professzorok Batthyány Köre (Szegedi Tagozat): Mélységesen elszomorít bennünket Székhelyi Józsefnek, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatójának a liberális párt tisztújító közgyűlésén tett és ma már az egész ország előtt közismert kijelentése. Demokráciában mindenkinek joga, hogy politikai nézeteinek hangot adjon, és a szellemiségének, értékrendjének legmegfelelőbb pártot támogassa. A magyar közvélemény az értelmiségtől azonban elvárja, hogy ezt kulturáltan, példamutatóan tegye. Zaklatott közéletünkben a feszültséget tovább növeli, ha éppen a kultúra jeles tagjai szólalnak meg minősíthetetlen hangnemben, még akkor is, ha sértegetéseiket irodalmi szövegbe ágyazzák. Módfelett méltatlannak tartjuk, és elítéljük, ha ehhez a nemzet egyik színházának igazgatója hazánk himnuszát használja fel. Székhelyi Józsefet ezért alkalmatlannak tartjuk arra, hogy Szeged város legfontosabb kulturális intézményét vezesse. n Dr. Zétényi Zsolt (Budapest): Hasznos Miklós ismeretgazdag visszaemlékezése („A KDNP önmagát darálta le”, Rendszerváltók 7., MN, 2005. március 12.) megszólalásra kényszerít. Mondanivalómra az interjú következő szövege indított: „Az igazságtétel végrehajtását mi törvényességi alapon, határozottan képviseltük. – Miért bukott meg? – Az MDF gyengesége miatt. Ha én vagyok a kormányfő, akkor nem adom ki ezt a sarkalatos törvényjavaslatot albérletbe pártpolitikusoknak, hogy ők nyújtsák be. Ez volt a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat. Ezt a törvényjavaslatot sem szavazta meg az MDF.” Magyarország Országgyűlése két olyan – az előző, önkényuralmi rendszer által tudva nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözéséről szóló törvényjavaslatot és egy országgyűlési határozati javaslatot tárgyalt és bírált el, amelyet nevemmel jegyeztem. Mivel ezeket az előterjesztéseket elfogadta az Országgyűlés, megilleti ezeket a(z Alkotmánybíróság által a megsemmisítő szervezet és a kormány szégyenére megsemmisített) törvény, illetve országgyűlési határozat megnevezés. Mindhárom előterjesztést elfogadta az Országgyűlés, s ezen belül jelentős súllyal az MDF képviselőcsoportja. Az első felelősségrevonási törvényt – előbb, mint bárhol Európában – 1991. november 4-én, a magyar nemzet meggyalázásának évfordulóján szavazták meg nagy (egyszerű többséget igénylő büntető jogszabályként nem kétharmados) szótöbbséggel („lex Zétényi”). Ha valami mentségére és becsületére szolgál ennek az Országgyűlésnek, ez a név szerinti szavazás mindenképpen. Ez a döntés az európai emberi jogi, alkotmányos törvényalkotás páratlan cselekedete volt. Megelőzte még a szinte szó szerint azonos németországi jogalkotást is, elnyerte nemzetközi szaktekintélyek egyetértését. n Kovács Ilona (Miskolc): A statiszták, kellékek helyükön: kokárdás tömeg a téren, tavaszi napsütés, a friss szélben lobogó zászlók erdeje. Még él bennünk december 5-e NEM-jeinek fájdalma, és még friss a gazdatüntetés méltatlan kezelése miatti sértettség. Miniszterelnökünk, a meghökkentések embere is kitett magáért. A gazdákkal történő megegyezés aláírásakor még üdvözli a kompromisszumkészséget, de egy nappal később már meghátrálásról beszél. Az empátiakészség, úgy látszik, nem a miniszterelnöki cím velejárója. A fáradt, családjaikért, jelzáloggal terhelt házaikért és főleg igazukért, ismerjük el, méltósággal küzdő embereket vérig sértette. Ezek után nem csoda, hogy néhányan, illetlenül bár, de jogosan füttyel fogadták Gyurcsány Ferencet. Különben Sólyom László megmondta: fütyülni szabad. Egyszer, ha majd a dolgok letisztulnak bennünk, érdemes lenne kellő önkritikával tisztázni, hogy ki mivel járult hozzá a helyzet ilyetén alakulásához.