Az NBH tavaly végzett munkáját bemutató évkönyv kitér többek között arra, hogy az ellenérdekelt országok hírszerzői, a velük együttműködő személyek és gazdasági lobbicsoportok folyamatosan és élénken érdeklődnek a magyar politikai és gazdasági intézményrendszer folyamatai iránt, s ha lehetőségük adódik, megteremtik ezek alakításának személyi feltételeit is. Tapasztalataik szerint ennek során kihasználják azt a körülményt, hogy a nyílt társadalomban az intézmények és államok közötti párbeszéd során szabadon, kötetlenül cserélnek eszmét bármely nyilvános helyen és rendezvényen. Élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyek a biztonsági tudat alacsony szintjéből, az iratkezelés, a ki- és beléptetés rendjének nagyvonalú szabályozásából, a telefonos és internetes kommunikáció során tanúsított nemtörődömségből adódnak.
A jelenség visszaszorítására az NBH társadalmi segítségre is számít, miután az ellenérdekelt szervek keresik a döntéshozó és előkészítő műhelyek, államigazgatási szervek munkatársainak társaságát, a velük való kapcsolatot – derül ki a dokumentumból. A múlt évben az uniós támogatási források elosztására irányuló befolyásolási törekvéseket is észleltek a szolgálatok, melynek hátterében az áll, hogy Magyarország EU-csatlakozásával párhuzamosan megkezdődött a közösségi pályázatokhoz kapcsolódó tanácsadói piac felosztása, valamint intenzívebb lett az elnyert támogatásokkal megvalósuló beruházásokban érdekelt gazdasági körök kapcsolatépítő tevékenysége. A stratégiai jelentőségű vállalatok, állami vagy kormányzati szervek az internetről letölthető kémprogramok miatt fokozottan vannak kitéve kutatási-fejlesztési eredményeiket vagy titkos adataikat fürkésző illegális információszerző tevékenységnek. A legelterjedtebb ilyen programok a billentyűleütés-figyelő szoftverek, az úgynevezett keyloggerek. Ezek a felhasználó számára észrevétlenül futó olyan alkalmazások, amelyek rögzítenek minden szöveges adatbevitelt.
Míg korábban a honlapfeltöréssel a bejutás volt a cél, ez ma már főleg az adatbázisok megszerzésére, illegális vásárlások lebonyolítására vagy pénzügyi csalások elkövetésére irányul. Az NBH szerint fennáll a veszélye annak, hogy a programok célirányos felhasználása a szervezett bűnözői csoportok érdeklődését is kiváltja, és fel kell készülni arra, hogy az állami intézmények informatikai rendszerei ellen irányuló támadások száma növekedni fog. Mivel jelenleg több szervezet felelős különböző részterületekért, és ezek döntő többsége is csak a minősített információk védelmével foglalkozik, addig Magyarországon nincs olyan felügyelet, amely – a legtöbb fejlett országhoz hasonlóan – központi kormányszervként fogná öszsze az informatikai biztonságot – hívja fel a figyelmet a hivatal.
A kábítószercsempészek számára továbbra is Magyarország az egyik legfontosabb tranzitállam az ázsiai, afrikai, valamint a balkáni kábítószer-termelő térségek és a nyugat-európai drogpiacok között. A hazai terjesztéshez a csempészek depókat tartanak fenn a nagy forgalmú autópályák és a fő közlekedési utak melletti kamionparkolókban, és innen értékesítik a szállítmányt, amely elsősorban magyar és arab személyek közreműködésével történik. A hálózatokat jól szervezett jogi és pénzügyi háttérrel, kapcsolati rendszerrel, valamint fegyverekkel rendelkező bűnözői csoportok alkotják. A rendvédelmi szervek kábítószer-kereskedelem elleni tevékenysége az esetek nagy részében a terjesztők felderítésében merül ki, a könnyen pótolható személyek eltávolítása lényegében nem zavarja a hálózatok működését.
A szervezett bűnözői körök másik jelentős bevételi forrása a cigarettacsempészet, amelylyel hazánkban több társaság is foglalkozik, és tesz szert rövid időn belül kiemelkedő anyagi haszonra. A hagyományos fegyverek illegális kereskedelme mellett az NBH adatai szerint növekedett a sugárzóanyag-csempészet és illegális kereskedelem, illetve annak kísérlete. A felderített esetekben megfigyelhető a nemzetközi jelleg, a bűncselekmények elkövetésében több – elsősorban hazánkkal határos – ország polgárai is részt vesznek. A hivatal elemzése szerint a nukleáris vagy radioaktív anyagokkal végrehajtott terrorcselekmények közül valószínűbb a radioaktív elemek alkalmazása. Ezek közé tartozik a kobalt, a cézium, az iridium, a stroncium, az amerícium és a kalifornium, amelyek terror célú beszerzése nem elképzelhetetlen, miután ezek a sugárforrások hozzáférhetők ipari, kereskedelmi, kutató- vagy egészségügyi létesítményekben.
Hazánkban nincs olyan szélsőséges szervezet, csoport, amely az alkotmányos rendet veszélyeztetné, és a demokrácia megzavarásához kellő anyagi háttérrel, eszközzel és tömegbázissal rendelkezne – állapítja meg az NBH. Elemzésük szerint a szélsőjobboldali szervezetek tudják, hogy távlati céljaik – mint a Szálasi nevéhez köthető állami berendezkedés vagy a Trianon előtti határok visszaállítása – utópisztikusak. Az elhúzódó jogi procedúra és az enyhe ítéletek hozzájárultak ahhoz, hogy a hivatal jelzései alapján a csoportok ellen indított büntetőeljárások ellenére mindig megújulva hallatnak magukról, illetve újabb szerveződések jönnek létre – áll az évkönyvben. A csoportok közül megemlíti a Vér és Becsület Kulturális Egyesületet, a Magyar Nemzeti Arcvonalat, a Magyar Jövő Csoportot, a Lelkiismeret ’88 Csoportot és a Magyar Népjóléti Szövetséget.
Az NBH hivatalból vizsgálja azokat a vallási szervezeteket, amelyek veszélyt jelentenek az egyén, a családi közösségek és a társadalom egésze számára, és ajánlataik főként a társadalom munkahelyi, magánéleti és beilleszkedési problémákkal küzdő tagjait veszik célba. Az ilyen szervezetek célja: elhitetni tagjaikkal, hogy az elithez, a kiválasztottak csapatához tartoznak, és a küldetésük az emberiség megmentése, miközben fokozatosan szembefordítják a társadalommal, a családdal, a szakmai és egyéb kapcsolataikkal. A kárvallottak az NBH munkatársainak elmondták, hogy több hivatalnál is jelezték problémáikat, de ezek jogosultság hiányában nem tudtak érdemi segítséget nyújtani. Érdek- és jogvédelmük társadalmi és törvényi oldalról nem megoldott, ezért célszerű megfontolni egy olyan információs, tájékoztató központ felállítását, amely összefogja és segítségére lehet azoknak, akiket a vallási szervezet tevékenysége során érdeksérelem ért – mutat rá az NBH.
origo.hu
Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított
