Ukrajna észt szemmel

A XXI. Század Intézetben tartott, Ukrajna és Európa című előadásán Mart Laar történész és volt észt kormányfő a Kijevhez kötődő államképződményeken szemléltette az ukrán néplélek főbb vonásait, és mutatta be a narancssárga forradalmat a viharos ukrán történelem tükrében. Ukrajna mindig Európa felé tekintett, de az orosz nyomás nem engedte kibontakozni. Laar szerint indokoltabb Ukrajna EU-csatlakozása, mint Törökországé.

Előadásán az észt politika egyik legkiemelkedőbb alakja Ukrajna egyre növekvő szerepéről tartott előadást. Úgy vélte, ahhoz, hogy Ukrajnának az európai történelemben elfoglalt helyét megértsük, ismernünk kell az ország történelmét, ezért a Kijevi Rusznál kezdett Ukrajna bemutatásához. A 9. századi államalakulatot meghatározó fontosságúnak tartja, ugyanis a vegyes népesség révén már ekkor megkezdődött az ország európai kontextusba helyezése. Az észt történész-politikus elmondta, miután II. Katalin beolvasztotta Ukrajnát Oroszországba, és megkezdődött a lakosság eloroszosítása, az ukránok fokozódó ellenszenvvel tekintettek Moszkva felé. Még a XIX. századi nemzeti mozgalmak is kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy Ukrajna megmeneküljön a szovjet veszedelemtől, s így válhatott több mint tízmillió ukrán kiéheztetés áldozatává, fejtette ki Mart Laar. Ukrajna náci megszállásával sem fordult jobbra a helyzet, vagy ahogyan Laar fogalmazott szellemesen: „Egyedül a bajusz mérete változott, egyébként ugyanolyan gyilkosok voltak mindkét táborban.” Egyetlen különbség van csupán: Németország szünet nélkül bocsánatot kér.
Az észt történész elmondta, az ukránok a második világháború után is a repedéseket figyelték a túlméretezett birodalomban, s napjainkban is egyre inkább Európa felé tekintenek. Mart Laar szerint Janukovics nem egyszerűen megbukott, hanem a Nyugat és Ukrajna közbenjárására az ország politikai szituációja változott meg. Hozzátette, Juscsenko hatalomra kerülése egyúttal egy Oroszország-ellenes aktus volt. Mihail Szaakasvili grúz elnök és Juscsenko egyeztetésével pedig egy Moszkvától független, a Balti- és a Fekete-tenger közötti hatalmi tengely van kialakulóban, hívta fel a figyelmet az összefüggésre a volt észt kormányfő. „Ukrajna napjainkban reformok végrehajtásán fáradozik, és segítséget vár a Nyugattól, miután Kijev ismét kinyitotta kapuit” – közölte Mart Laar.