Nem könnyű feladat a földi időjóslás, ám hosszú távon még nehezebb kiszámítani, mikor és milyen hatások érhetik bolygónkat a világűrből. Az űrmeteorológiában elsősorban az lenne fontos, hogy mindig előre tudjuk, mikor számíthatunk az asztronautákat veszélyeztető, valamint a navigációs berendezéseket és a távközlést is gyakran megzavaró, fokozott naptevékenységre. Emlékezetes, hogy nemrégiben a Nemzetközi Űrállomás (ISS) lakóinak is vissza kellett húzódniuk a napkitörés károsító hatása elől az űrbázis sugárvédett területére.
A pontos számításoknak mindeddig az volt a legfőbb akadálya, hogy a tudósok csak a Nap látható felén zajló folyamatok elemzésére hagyatkozhattak, a másik oldaláról elinduló napviharokról viszont csak akkor szerezhettek tudomást, amikor azok már átvonultak a Földdel szemközti oldalra. A pontos űrmeteorológiai előrejelzések nélkül elképzelhetetlenek a tervezett Mars-kirándulások is, mert az asztronautákat a rendkívül hosszú úton kiszámíthatatlan veszélyek fenyegethetik.
Az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA kutatói szerint azonban a Jupiter elárulhatja a jövőt. Amikor ugyanis az óriási gázbolygó a Naprendszer másik oldalán jár, ugyanúgy visszaveri a Nap túlsó oldaláról rávetődő sugarakat, mint a napfényben felvillanó tükör – írta a Space.com.
Mivel a Jupiteren észlelhető röntgensugarak az óriásbolygó egyenlítőjének környékéről származnak, már korábban feltételezték kapcsolatukat a naptevékenységgel. A hipotézis helyességét azóta sikerült is bebizonyítani.
Anil Bhardwaj, a NASA Marshall űrhajózási központjának kutatója az európai űrkutatási ügynökség XMM-Newton teleszkópjával tanulmányozta a két égitestet, és azt találta, hogy a Jupiter röntgensugár-kibocsátása szinkronban van a Napéval.
A Jupiter mindazonáltal nem tökéletes tükör. Minden néhány ezer fotonból – a rávetülő fénysugarak részecskéiből – csak egyet tükröz vissza. De ez is elég a napkitöréseket tanulmányozó tudósoknak a megfelelő következtetések levonásához.
origo.hu
„Ezek undorító férgek!” – üzent a magyar celeb
