Az elsöpört dinasztia

A demokrácia sajátos értelmezése, ha névleg mindenki számára adott szavazati joggal valójában csak a hadsereg felső vezetése élhet. Miután ugyanis a Togót 35 éven át irányító Gnassingbé Eyadéma február 5-én elhunyt, a fegyveres testület nemes egyszerűséggel a néhai elnök fiát ültette az ország élére. Ehhez azonban a lakosságnak is volt néhány szava.

György Zsombor
2005. 04. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gnassingbé Eyadéma, a választásokat rendre 99 százalékos többséggel megnyerő togói elnök mindig is tudta, hogyan kell bánni népével. Míg ugyanis a folyton napszemüveget viselő elnök rendre a lakosság által rá ruházott erő jelentőségét hangoztatta, a demokratikus változásokat követelő tömegbe lelkiismeret-furdalás nélkül lövetett bele.
Aztán amikor a közel négy évtizeden át tartó Eyadéma-rezsimnek – a hetvenéves elnök életét követelő – szívinfarktus véget vetett, a kegyetlen parancsokat hűen végrehajtó hadsereg átvette az események irányítását. A fegyveres erők vezetősége a Guineai-öböl északi partvidékén fekvő ország élére ugyanis – úgymond „ideiglenesen” – a néhai elnök fiát, Faure Gnassingbét nevezte ki. Erre válaszul azonban a családdal és a mögötte álló Togói Népi Tömörülés (RPT) névre keresztelt párttal egyébként is igen elégedetlen, s az utóbbi években csak még nagyobb szegénységbe süllyedt lakosság az utcára vonult, s némi nemzetközi segítséggel valósággal elsöpörte a jelek szerint apjáénál jóval instabilabb rendszert irányító elnököt. A világpolitika szereplői közben hiába szólították nyugalomra a lakosságot, a mintegy fél Magyarországnyi, ám közel negyven népcsoportnak otthont adó afrikai ország lakossága nem hagyta, hogy ismét felette döntsenek.
Múlt vasárnap végül elérkezett a látszólag demokratikus választások napja. A Gnassingbé-párti katonák azonban – a régi reflexektől szabadulni nem tudván – az urnákat helyenként nemes egyszerűséggel kivitték a szavazóhelyiségből, tartalmukat pedig a nemzetközi ellenőrök és a világ különböző országaiból összesereglett tudósítók szeme láttára tűzbe vetették.
Az eredményeket ezt követően afrikai mércével meglepő gyorsasággal, alig huszonnégy óra elteltével már közre is adták. Mint kiderült, az ifjabb Gnassingbé a szavazatok 60,22 százalékával „nyerte meg” a választást, az ellenzéki Emmanuel Akitani Bob pedig 38,19 százalékot tudhat magáénak. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy utóbbi mégis elnöknek nevezte ki magát.
Helyszíni beszámolók szerint a pokol csak ezután szabadult el a főváros utcáin. Lomét a lángoló autógumikból feszálló sűrű fekete füst borította be, a lázadók lezárták az utakat, majd összecsaptak a rendőrséggel. Az Afrikai Unió a feszültség ellenére nemzeti egységkormány megalakításában látja a megoldást, ám ennek kevés a realitása. Úgy tudni, a csetepaté eddig mintegy húsz halálos áldozatot követelt, ám a zűrzavarnak még
messze a vége.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.