Gnassingbé Eyadéma, a választásokat rendre 99 százalékos többséggel megnyerő togói elnök mindig is tudta, hogyan kell bánni népével. Míg ugyanis a folyton napszemüveget viselő elnök rendre a lakosság által rá ruházott erő jelentőségét hangoztatta, a demokratikus változásokat követelő tömegbe lelkiismeret-furdalás nélkül lövetett bele.
Aztán amikor a közel négy évtizeden át tartó Eyadéma-rezsimnek – a hetvenéves elnök életét követelő – szívinfarktus véget vetett, a kegyetlen parancsokat hűen végrehajtó hadsereg átvette az események irányítását. A fegyveres erők vezetősége a Guineai-öböl északi partvidékén fekvő ország élére ugyanis – úgymond „ideiglenesen” – a néhai elnök fiát, Faure Gnassingbét nevezte ki. Erre válaszul azonban a családdal és a mögötte álló Togói Népi Tömörülés (RPT) névre keresztelt párttal egyébként is igen elégedetlen, s az utóbbi években csak még nagyobb szegénységbe süllyedt lakosság az utcára vonult, s némi nemzetközi segítséggel valósággal elsöpörte a jelek szerint apjáénál jóval instabilabb rendszert irányító elnököt. A világpolitika szereplői közben hiába szólították nyugalomra a lakosságot, a mintegy fél Magyarországnyi, ám közel negyven népcsoportnak otthont adó afrikai ország lakossága nem hagyta, hogy ismét felette döntsenek.
Múlt vasárnap végül elérkezett a látszólag demokratikus választások napja. A Gnassingbé-párti katonák azonban – a régi reflexektől szabadulni nem tudván – az urnákat helyenként nemes egyszerűséggel kivitték a szavazóhelyiségből, tartalmukat pedig a nemzetközi ellenőrök és a világ különböző országaiból összesereglett tudósítók szeme láttára tűzbe vetették.
Az eredményeket ezt követően afrikai mércével meglepő gyorsasággal, alig huszonnégy óra elteltével már közre is adták. Mint kiderült, az ifjabb Gnassingbé a szavazatok 60,22 százalékával „nyerte meg” a választást, az ellenzéki Emmanuel Akitani Bob pedig 38,19 százalékot tudhat magáénak. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy utóbbi mégis elnöknek nevezte ki magát.
Helyszíni beszámolók szerint a pokol csak ezután szabadult el a főváros utcáin. Lomét a lángoló autógumikból feszálló sűrű fekete füst borította be, a lázadók lezárták az utakat, majd összecsaptak a rendőrséggel. Az Afrikai Unió a feszültség ellenére nemzeti egységkormány megalakításában látja a megoldást, ám ennek kevés a realitása. Úgy tudni, a csetepaté eddig mintegy húsz halálos áldozatot követelt, ám a zűrzavarnak még
messze a vége.

FTC, Paks, Győr, Puskás – kiderült, mennyi az esély a magyar csapatok továbbjutásra