Óvatos, 25, esetleg 50 bázispontos kamatvágást vár a piac a ma ülésező monetáris tanácstól, ám néhány szakértő szerint nem elképzelhetetlen az sem, hogy a testület érintetlenül hagyja a jelenlegi 7,75 százalékos alapkamatszintet. Bár a pénzromlás márciusi mértéke a vártnál magasabb lett, a még mindig kedvező inflációs kilátások a jegybanki alapkamat csökkentése irányába mutatnak. Változatlanul fennállnak ugyanakkor a magyar gazdaság kockázatai: az államháztartás finanszírozási igénye magas, miközben az egyensúlytalanság piaci megítélésében rejlő kockázatokat az elmúlt hetekben kedvezőtlenebbé forduló nemzetközi befektetői környezet felerősítette. A befektetők mérséklődő kockázatvállalási hajlandósága, valamint az amerikai hozamemelkedés miatt néhány elemző a jelenlegi 7,75 százalékos alapkamatszint változatlanul hagyását jósolja, mások viszont az inflációs kilátások alapján lehetőséget látnak egy mérsékelt kamatcsökkentésre. Abban valamennyi elemző egyetért, hogy az év hátralévő részében jelentős mértékben lelassul a kamatvágások üteme.
Bartha Attila, a Kopint-Datorg Rt. tudományos főmunkatársa szerint az elkövetkező hónapokban fennmarad az óvatos jegybanki kamatpolitika, melynek köszönhetően év végén 6,5 százalék körül alakul majd az alapkamat mértéke.
Újabb bírálat a forintnak. Ha továbbra is ilyen erős marad a forint árfolyama, akkor az a magyar gazdaságban növekedési problémákat okoz – jelentette ki Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára egy hét végi szocialista fórumon. Az államtitkár szerint a magyar valuta jelenlegi árfolyama igen nagy nehézségeket okoz az exportálóknak, sőt a munkanélküliség alakulására is kedvezőtlenül hat. Az adóreformról szólva az államtitkár elismerte, hogy a jelenlegi adórendszer egyik kritikus pontját a helyi iparűzési adó jelenti.

A legtöbben csak 4 pontig jutnak – Ön mennyire ismeri Magyarországot?