Napi sajtószemle

Die Presse
A Szomorú vasárnap sorainak felidézésével kezdi a vezető osztrák lap cikkét a magyarországi öngyilkosokról. Az elmúlt öt évtizedben 180 000 magyar vetett véget saját életének. A hatvanas évek végén és a nyolcvanas évek közepén a világon Magyarországon volt a legmagasabb az öngyilkosok aránya, de az ország ma is az ötödik a világranglistán. Háromszor annyi férfi követ el öngyilkosságot, mint nő.


Financial Times
Romano Prodi, az Európai Bizottság volt elnöke szerint Európa bukását jelentené, ha a franciák a május 29-i népszavazáson elvetnék az alkotmánytervezetet – írja a brit globális lap.


Helsingin Sanomat
A finn köztársasági elnök, Tarja Halonen szlovákiai hivatalos látogatásával kapcsolatban a vezető finn lap megjegyzi, hogy míg korábban a szlovák politikusok a romakérdés puszta felvetésén is felháborodtak, most maguk tették ezt szóvá. Halonent a finnországi romák maguk között „roma nagyanyónak” becézik, mivel két cikluson át volt szervezetük elnöke. Gasparovic szlovák elnök megkérdezte Halonentól, hogy „nem sérti-e a romák jogait, ha iskolába kényszerítik őket?”, mire az ismert emberi jogi aktivista így reagált: „A megoldás egyszerű, rá kell jönni az oktatás helyes módjára, hogy miként tanul a leghatékonyabban az ember, illetve meg kell találni a csalétek és a kényszerítés helyes arányát.”

*****
Finnország az orosz nyomás ellenére továbbra is kitart amellett, hogy az 1939-ben és 1941-ben a Szovjetunióval szembeni honvédő háborúja nem Németország szövetségeseként vívott, hanem finn–orosz különháború volt. Egy hónapja Tarja Halonen finn köztársasági elnök beszédét ítélte el éles hangnemben az orosz külügyminisztérium, most pedig Helsinkiben mondott beszédében Alekszej Szazonov, Oroszország második külügyi államtitkára háborodott föl azon, hogy „egyesek azt állítják, a második világháborúban két totális diktatúra állt szemben egymással, Németország és a Szovjetunió”. Szazonov szerint a nemzetiszocializmust és a bolsevizmust nem lehet egymással párhuzamba állítani. „A bolsevizmus abból indult ki – mondta beszédében Szazonov –, hogy mindenki boldog legyen, a népeket nem rangsorolták. A nemzetiszocialisták viszont egy nép felvirágoztatását akarták a többi nép kárára.” Osmo Jussila finn történészprofesszor szerint ez a felfogás az orosz politikusok részéről visszatérést jelent a szovjet időkhöz.