A norvég televízió felvételeinek tanúsága szerint négy-öt diák – miután kétezer forinttal lefizette az intézet portását – cipősdobozban és nejlonszatyorban agyvelőket és fél emberi fejet vitt ki a boncteremből, hogy kollégiumi szobájában tanulmányozza azokat. Megtudtuk, hogy a diákok maguk szóltak a skandináv tv-csatornának, mert – úgymond – meg akarták mutatni, milyen lehetetlen feltételeket támaszt velük szemben az egyetem. Az egyik diák a felvételeken úgy nyilatkozik: ilyen vizsgakövetelmények mellett az ember elfelejti erkölcsi elveit. A csempészakció azonban kétélű fegyvernek bizonyult: a szigorú vizsgáztató hírében álló Antal Miklós professzort ugyan leváltották, ám a huszáros csíny résztvevői is szorult helyzetbe kerültek. Azzal ugyanis nem számoltak, hogy az emberi szervek illegális felhasználása mindenütt a világon bűncselekmény, így Magyarországon is három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűntettnek minősül. Megtudtuk, hogy az anatómiai intézetbe tavaly drága riasztórendszert szereltek be, s az elmúlt hetekben megszaporodtak a tévesnek ítélt riasztások. Egyébként erre a területre csak kód használatával lehet bejutni.
A nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltő kínos ügyben a Debreceni Egyetem vizsgálatot indított, és annak lezártáig teljes hírzárlatot rendeltek el. Nem kívántak nyilatkozni a felvételeken szereplő diákok sem, a Norvég Diákok Egyesülete pedig rövid közleményben tudatta, elhatárolódik az ügy szereplőitől. A közlemény leszögezi: a szervcsempészet gyakorlata Magyarországon nem általános. A skandináv hallgatók a dokumentumban kinyilvánítják, az igazság kiderítése érdekében mindenben együttműködnek az egyetemmel.
Késő délután van, de a debreceni orvostudományi egyetem elméleti tömbje tele van diákokkal. Egy-két kisebb csoport beszélget, de többségük jegyzeteibe mélyedve tanul. Érthető, alig két hét, és kezdődik a vizsgaidőszak. – Mi először úgy hallottuk, hogy a patológiáról vittek el emberi szerveket, és nagyon felháborodtunk rajta – mondja az egyik hallgató. – Tegnap délelőtt viszont kiderült: nem közelmúltban elhunytak testét használták tanulmányi célokra, hanem külön tanulmányozási célra preparált több- éves holttestek testrészeit, és szerintem ez azért kicsit más. Még akkor is, ha megértem az izraeli diákok vallási és erkölcsi felháborodását az ügyben. (Az ortodox zsidó vallás tiltja, hogy a halottból bármit is kiemeljenek, ezért az izraeli diákok tegnap közleményben tiltakoztak az egyetemen elterjedt módszer ellen.)
Mint kiderül, a mintegy száz izraeli hallgató az egyetem legtanulósabb diákjai közé tartozik, minden vizsgájukra alaposan felkészülnek, és nem jellemző rájuk, hogy a jobb jegyért illegális utat választanának. Azt mondják, a norvégok közt sem sok a „kutyaütő”, de a tanuláshoz való hozzáállásuk többnyire nem annyira példás, mint izraeli társaiké. – Én személy szerint sajnálom Antal professzor felmentését, mert szigorú volt ugyan, de egyáltalán nem volt igazságtalan. Én is elbuktam az A vizsgán, mégis csak azt tudom mondani, hogy nagyon korrekt vizsgáztató volt, és nem azt kereste, mit nem tud az ember – mondja az egyik szigorló hallgató. – Nem értem, hogy miért csinálták ezt a cirkuszt a norvégok – kapcsolódik be a beszélgetésbe a másik. – Mindig azt mondják, rengeteg tandíjat fizetnek, mégis megbuktatják őket. De hát meg kellene nekik is érteni, hogy pénzen nem lehet tudást venni. A beszélgetőkhöz mások is csatlakoznak, és névtelenül nagyon sok mindent elárultak az orvostanhallgatók viselt dolgairól. Szóba kerül a szervek, szövetek illegális vizsgálatának útja-módja, költsége is. – Én soha nem vásároltam semmi ilyesmit, de bevallom őszintén, hogy amikor az anatómia szigorlatra készültem, én is tanulmányozhattam olyan koponyát, amiről fogalmam sem volt, „gazdája” hogyan szerezhette és mennyiért – mondja egy ötödéves lány. A társaságból természetesen senki nem vállalja, hogy maga csempészett volna ki szerveket, viszont néhány ár az ötezertől az ötvenezerig azért elhangzik. Végül megállapodnak abban, hogy semmiképpen nem éri meg ennyit kockáztatni egy vizsgáért. Ha elsőre nincs meg az anatómia szigorlat, megvan másodikra vagy harmadikra. Ezért semmiképpen nem kell éjszaka szerveket lopkodni. Annál is inkább nem, mert a magyar diáknak – szemben a térítéses orvosképzésben (TOK) részt vevő külföldi hallgatók zömével – többnyire nincs saját mikroszkópja, így nincs is módja magánpraxisban tanulmányozni a szerveket. Marad a hivatalos út, délután bemenni az intézetbe, és ott vizsgálódni, teljesen legálisan. Igaz, ott néha sorba kell állni, mire műszerhez jut az ember. A rendőrség a sajtóból értesült a történtekről, s rövidesen eldönti, hogy nyomozást indít-e. Szakértők szerint a magyar közoktatásnak és egészségügynek nagy kárt okozhat ez az ügy.
Vizsgálatot indított a Debreceni Egyetem vezetése annak kapcsán, hogy egy norvég televíziós csatorna felvételei szerint az intézmény anatómiai intézetének boncterméből norvég diákok emberi szerveket csempésztek ki. – Valamennyiünket megdöbbentett ez az információ – nyilatkozta Udvardy Miklós, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának elnökhelyettese kedden az MTI-nek. Az intézmény az MTI-nek kedden eljuttatott közleményében leszögezi, hogy a bonctermek felügyelet nélküli használata nem megengedett, szervek, testmaradványok kivitele tilos. A közlemény szerint a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma, valamint az Általános Orvostudományi Kar vezetősége értesült arról, hogy a norvég TV2 az anatómiai intézet bonctermében rejtett kamerával készült felvételeket mutatott be. A televízióban látható eset kivizsgálására a centrum elnöke bizottság felállítását rendelte el, a vizsgálat eredményéről, a vétkesek felelősségre vonásáról részletes tájékoztatást ígér az intézmény. Udvardy Miklós elmondta: az esetleges szervcsempészésről a híradásokból értesült az egyetem, azt tudták, hogy az intézményben egy norvég forgatócsoport járt, de az élő riport készítésén túl nem kaptak másra engedélyt. Arra a kérdésre, hogy tesz-e rendőrségi feljelentést az egyetem, Udvardy Miklós elmondta: először a belső vizsgálatnak kell lezárulnia, de nem riadnak vissza semmilyen jogi, fegyelmi lépéstől sem.
A képzés magas színvonala miatt jönnek. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának Általános Orvostudományi Karán közel 1600 hallgató tanul, közülük 568 „TOK”-os. Többnyire azért jönnek Magyarországra, mert a képzés magas színvonalú, és a tandíj viszonylag alacsony. A norvég diákok száma meghaladja a kétszázat, mintegy száz izraeli hallgató van, a többiek arab és perzsa nyelvterületről kerülnek ki. A legnehezebb helyzetben az utóbbiak vannak, ugyanis sokuknak a képzés nyelvével, vagyis az angollal is problémájuk van. Közülük morzsolódnak le a legtöbben, jóval kevesebb a kieső hallgató a norvégok között, az izraeliek pedig szinte száz százalékban lediplomáznak.
