Több mint 37 milliárd forintot különít el a következő öt évre a Fővárosi Közgyűlés 22 metrókocsi beszerzésére, amelyek majd a felújítandó 2-es metró vonalán közlekednek. A beszerzést együtt valósítanák meg költséghatékonysági indokok miatt a 4-es metró járműveinek megvásárlásával. Megtudtuk azonban, hogy jelenleg nincs érvényes finanszírozási szerződés a teljes 4-es metró beruházására az állam és a főváros között. Ezért azt az Európai Beruházási Bank (EIB) nem tudja támogatni. Atkári János hatásköreitől megfosztott, adóügyekkel foglalkozó főpolgármester-helyettes szerint mivel az állam és a főváros között csak a 4-es metró első szakaszára, vagyis a Kelenföldtől a Keleti pályaudvarig tartó szakaszra van érvényes finanszírozási szerződés, a Bosnyák térig terjedőre pedig nincs, az Európai Beruházási Bank nem tudja a dokumentumot értelmezni, tehát a támogatásokat sem képes folyósítani. Mindez egészen új megvilágításba helyezi a 4-es metró beruházását és az ahhoz kapcsolt, a 2-es metró vonalát érintő járműbeszerzést is.
Közös bérlet ősztől?
Szeptembertől közös bérlettel lehet utazni Budapest közigazgatási határán belül a BKV, a MÁV és a Volán járatain, amennyiben a kormány is támogatja azt – döntöttek a fővárosi képviselők. A gazdasági miniszter ígérete szerint az állam átvállalja a BKV Rt.-nek a bevezetésből származó 432 millió forintos veszteségét. Az új bérlet ára 10 százalékkal többe kerül majd a jelenlegi BKV-bérleteknél. Vajda Pál főpolgármester-helyettes a döntést a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) bevezetésének nulladik lépéseként értelmezte. Szálka Miklós, a városüzemeltetési bizottság fideszes alelnöke a szövetség létrehozásának koncepcióját hiányolta. A közgyűlés viszont elfogadta Endrédy István (Fidesz–MKDSZ) frakcióvezető-helyettes előterjesztésének azon pontját, amely azt szorgalmazza, hogy a BKSZ már ez év szeptember 30-tól jöjjön létre.
Elutasított nemzeti indítványok
A Fővárosi Közgyűlés szociálliberális többsége minden olyan ellenzéki javaslatot lesöpört az asztalról, amely a magyar történelemmel és múlttal kapcsolatos, nemzeti töltésű volt. Ráadásul jelképes, illetve nagyon csekély anyagi vonzatú előterjesztésekről volt szó. Döntésük értelmében egyelőre nem lehet Mindszenty József bíborosról közteret elnevezni Budapesten, nem lehet átnevezni Harsányi János magyar származású Nobel-díjas professzor nevére azt a szakiskolát sem, amely jelenleg és a közeljövőben is egy tanácsköztársasági népbiztosról, Varga Jenőről, vagy ahogy ő használta nevét: Jevgenyij Vargáról van elnevezve. Mind a két javaslatot a Fidesz indítványozta, előbbit azért, mert Mindszenty hercegprímást hatvan éve szentelték pappá, harminc éve érsekké, s kilencven éve született. Szintén elutasították azt a XII. kerületi képviselő-testület által kezdeményezett előterjesztést is, amely alapján a hegyvidék „bejáratánál”, a Böszörményi út – Istenhegyi út – Németvölgyi út által határolt területen turulmadaras emlékművet állítsanak a második világháború polgári és katonai áldozatainak emlékére. A szobor egy részén olvasható lett volna a XII. kerületi áldozatok névsora is, ráadásul mellette épülne egy olyan műalkotás is, amely a vészkorszak áldozatainak állítana emléket. Mitnyan György hegyvidéki polgármester ígéretet tett ugyanakkor, hogy ha a jövőben is ellenállásba ütközik a senkit nem sértő turulmadaras emlékmű, akkor olyan alternatív helyen állítják fel, ahová nem kell közgyűlési engedély. Az MSZP–SZDSZ-es többség szintén leszavazta azt a fideszes indítványt, amely 10 millió forintos segélyt biztosított volna a moldvai csángó Külsőrekecsin településnek, ahol Böjte Csaba atya gyermekmentő tevékenységének köszönhetően magyar iskola épül. Fideszes, MIÉP-es és MDF-es képviselők egy része a negyedik leszavazott javaslat után már provokációra gyanakodott. Elképedve figyelték azt a szabad demokrata érvelést, amely szerint „a turulmadár csak az egyik oldalhoz köthető jelkép maradt ebben a kétosztatú világban”. Demszky Gábor főpolgármester a washingtoni vietnami veteránok emlékművét hozta fel pozitív példának, mert azon szerinte semmilyen jelkép nincs, csak az áldozatok neve. Hozzátette: nem kell turulmadár, Árpád-sáv és vörös csillag sem. Sasvári Szilárd (Fidesz) és más ellenzéki képviselők is megdöbbenésüknek adtak hangot, hogy a vörös csillaggal helyezi egy szintre az ősi magyar jelképet a főpolgármester. Elhangzott: a washingtoni emlékmű is megosztja az amerikai társadalmat, ráadásul vannak rajta nemzeti motívumok.
Leváltás helyett két ügyvezető
Hosszú vitát követően egy második ügyvezető igazgatót nevezett ki a Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége a csepeli szennyvíztisztító 180 milliárd forintos beruházását előkészítő, önkormányzati tulajdonú Enviroduna Kft. élére. Az előterjesztő Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes szerint azért kell több mint 600 ezer forintos fizetéssel egy projektmenedzser a cégben, hogy hatékonyabb legyen az egyik legnagyobb fővárosi fejlesztés, amelyet az Európai Unió is támogat. A vitában a szabad demokrata Atkári János főpolgármester-helyettes elfogadhatatlannak nevezte a beruházás csúszását, s vizsgálóbizottság felállítását javasolta. Ezt előbb megszavazta a közgyűlés, majd Bőhm András SZDSZ-es frakcióvezető javaslatára visszavonta. Zsinka László, a MIÉP frakcióvezetője emlékeztetett: eredetileg 2005-re kellett volna a szennyvíztisztítót megépíteni. Vajda Pál főpolgármester-helyettes ígérete szerint decemberig minden szerződést megkötnek, így nem kerülhet veszélybe az EU-támogatás. A fejlesztéssel összefüggő ügyben tegnap ismét tüntetés zajlott a Városházán, a közgyűlés üléstermében. Az úgynevezett csepeli gerincút kiépítésével járó kisajátítások károsultjainak járó kevés összeget kifogásolták a demonstrálók, akiknek képviselője a közgyűlés előtt is felszólalt.
Elmaradt teljesítmény
Ugyancsak elfogadták a képviselők a fővárosi önkormányzat 2004. évi költségvetési gazdálkodásáról szóló beszámolót és a tavalyi pénzmaradványt. Ez alapján az idei büdzsé 17,7 milliárd forinttal nőtt, így a 2005-ös költségvetés fő összege 417 milliárd forintra emelkedett, a hiány pedig több mint 48 milliárd forint. A vitában az ellenzék arra hívta fel a figyelmet, az ígért fejlesztések a múlt évben mindössze 35 százalékban teljesültek, az eladósodottság mértéke drasztikusan emelkedik, különösen a BKV-nál és a fővárosi kórházak esetében. Atkári János, aki korábban a gazdálkodási területet felügyelte, azt mondta, a bajok tíz éve kezdődtek, a beruházások alapjairól szóló döntéssel. Hozzátette: ezt csak tetézik a hivatalvezetés súlyos fogyatékosságai.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
