Növekedett a bejelentések száma az elmúlt esztendőben, s összetételük is változott. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosai – mint tegnapi tájékoztatójukon elmondták – számos új jelenséggel találkoztak.
Lenkovics Barnabás szerint az emberek olykor nem csupán a saját személyükben kérnek segítséget a visszásságok ellen, civil szervezetek sora is fellép egy-egy jelenség hátterének tisztázásáért. Változás az is, hogy míg korábban a legtöbben a bűnüldöző és a büntetés-végrehajtási hatóságok munkájában tapasztalt hibákat tették szóvá, tavaly a nem megfelelő kórházi ellátást, a gyógyszerhiányt, a mentőszolgálat hibáit említették panaszukban. Annyiban is változott a helyzet, hogy Takács Albert ombudsmanhelyettes legutóbb a rendőrök munkavégzési körülményeit vizsgálta meg, mert ez is hatással van a szolgálatukra. Megállapításaival a feltételek javítását szorgalmazta.
A panaszlista élén a romák esetében még inkább a szociális, az egészségügyi, a lakhatási gondok, s egyáltalán: a létfeltételek állnak. Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos aggályosnak tartja, hogy a cigánytelepeken élők a különböző kormányzati ígéretek ellenére sem kapnak kellő segítséget. Szükség lenne a választási jogszabályok módosítására is, hogy a kisebbségi önkormányzatok fennmaradhassanak 2006 után.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úgy tapasztalta: sok munkáltató a korábbinál is határozottabban törekszik rá, hogy ellenőrizze, megfigyelje alkalmazottait. Ez a drogszondázás lehetőségétől az internetes levelezés rögzítésén át a kamerás megfigyelésig terjed. Az intézkedő rendőrt is megfigyelhetik a rendőrautóra szerelt szerkezettel. A biztosok ajánlásait – a nyilvánosság hatására is – túlnyomórészt elfogadják a különféle szervezetek.

Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban