Tabajdi Csaba, a magyar szocialista delegáció vezetője, Fazakas Szabolcs, a költségvetés-ellenőrzési bizottság elnöke és Kósáné Kovács Magda, az Európai Parlament szocialista frakciójának elnökhelyettese értékelte Magyarország egyéves uniós tagságát a Magyar Szocialista Párt szemszögéből. Tabajdi szerint érdekérvényesítésben kitűnőt érdemlünk, csakúgy, mint a polgárok pályázati kedve terén. A pályázatok elbírálásában azonban inkább a közepes osztályzat lenne a megfelelő, holott Tabajdi egy szintén tegnap tartott televíziós értékelésben – amelyet a Hír TV a hét végén sugároz majd – ezt a területet szintén kitűnőnek tartotta. Tabajdi szerint a kifizetési teljesítmény inkább gyengének minősíthető. Kósáné Kovács Magda, a szocialista frakció elnökhelyettese elmondta, hogy a 15 régi tagállam úgy érzi, az EU keleti bővítése további problémákat hozott, ami a nem felé tolhatja el az unió alkotmányáról kiírt francia népszavazást. Tabajdi Csaba és Fazakas Szabolcs egyetértett abban, hogy az uniós intézményekben egyfajta borúlátó légkör terjed.
*
Fazakas lapunknak arra a kérdésére, hogy egyetért-e a Financial Times németországi kiadásának tegnapi értékelésével, amely szerint az unióhoz csatlakozott közép- és kelet-európai országoknak a csatlakozás nem hozott valódi gazdasági növekedést, pusztán a spekulatív tőke rövid távú beáramlását (lásd lapszemlénket), azt felelte: a csatlakozás – akár Magyarország korábbi csatlakozásakor az OECD-hez és a NATO-hoz – alkalmat teremt a spekuláns tőke megjelenésére, de szerinte hosszabb távon már jobbak a gazdasági növekedés kilátásai. Az évértékelő szocialisták fájlalták, hogy a 2007–2013-as pénzügyi perspektíváról folyó vita kezd kisstílű számháborúvá válni, csökken a befizetési kedv, amely károsan befolyásolhatja a hazánknak juttatott pénzeket, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési reformok sikeres végrehajtását.
Schmitt Pál, a Néppárt magyar delegációjának elnöke és Szájer József, a Néppárt magyar delegációjának vezetője Járóka Lívia társaságában tartott sajtókonferenciájukon – miközben egyetértettek azzal, hogy a két magyar frakció között jó az együttműködés – hangsúlyozták: a budapesti kormány gyenge az érdekérvényesítésben és felkészületlen az uniós feladatokra. Schmitt Pál kiemelte, hogy az egész magyar nemzet, tehát a határon túl élők érdekeit is mindig szem előtt tartják. Lapunknak arra a kérdésére, hogy visszatekintve tartható-e Kovács László volt külügyminiszter, jelenlegi EU-biztos azon, még a csatlakozás előtt tett kijelentése, hogy a csatlakozással Magyarországon senkinek sem lesz rosszabb, Schmitt Pál és Szájer József elmondta: egyrészt a gazdák jó része jelenleg rosszabb helyzetben van a korábbinál, tavaly először csökkentek a reálbérek, és Magyarországon most több mint hárommillióan élnek ötvenezer forint, vagyis 200 euró alatti jövedelemből, míg az árak magasabbak lettek. Hozzátették azt is, hogy a kormány még mindig ül a 2004-re szánt 123,2 milliárdos pályázati pénzeken.
Az élesebb hangú felszólalásokat sem nélkülöző vitában az Európai Unió parlamentje teljes ülésén hatalmas többséggel, 497 szavazattal 25 ellenében elfogadta történetének első határozatát, amelyet Járóka Lívia indítványozott. A határozattervezetet öt parlamenti frakció közösen nyújtotta be azt követően, hogy Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének vezetésével és a fideszes/néppárti Járóka ügyvezetése mellett néppárti roma integrációs munkacsoport kezdte meg működését. A szavazás eredményeként a romákat európai etnikai kisebbségként ismerik el. A vita során Luca Romagnoli olasz képviselő azt is hangsúlyozta, hogy a romáknak is alkalmazkodniuk kell a társadalmi együttélés szabályaihoz.
Aggódnak az alkotmányért
Munkatársunktól
Nem szabad megállítania a ratifikációs folyamatot az EU-alkotmány esetleges franciaországi leszavazásának – vélekedett Josep Borrell. Mint arról a Bruxinfo beszámol, az Európai Parlament elnöke az uniós alkotmányról tartandó népszavazás esetleges kudarca esetén is azt tanácsolná az európai vezetőknek, hogy folytassák országukban a ratifikációs folyamatot, mintha mi sem történt volna. Borrell hozzátette: jelenleg senki nem tudja megmondani, hogyan viszonyulnak valójában a franciák az alkotmányos szerződéshez, mert a közvélemény-kutatások – amelyek a „nem” tábor többségét mutatják – ebből a szempontból nem igazítanak el igazán. Az uniós alkotmány mellett érvelt mindeközben a holland kormányfő tegnap a legnagyobb példányszámú holland napilapban, a De Telegraafban. Az európai alkotmány ellenzői mindent megtesznek, amit csak tudnak, hogy támogatókat szerezzenek nézeteiknek, de nem mutatnak fel alternatívákat – fakadt ki az MTI szerint Balkenende.
Fokozott együttműködés az unió egyes tagállamai között, például belbiztonsági vagy katonai kérdésekben, akkor is lehetséges, ha Franciaországban május végén nem szavaznák meg az európai alkotmányt – jelentette ki ugyanakkor a Berliner Zeitungnak Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos, aki a brüsszeli EU-csúcspolitikusok közül a berlini lap szerint elsőként latolgatta nyíltan egy esetleges franciaországi kudarc utáni helyzet kilátásait.
