Válságos a magyarság helyzete, sok tekintetben rosszabb, mint az 1987-es lakiteleki nyilatkozat elfogadásakor volt – e kijelentéssel minden MDF-alapító atya egyetértett azok közül, akik részt vettek a Magyar Szellemi Védegylet konferenciáján. Bíró Zoltán, Csurka István, Für Lajos, Lezsák Sándor és külön meghívottként Dénes János ’56-os szabadságharcos úgy vélekedtek, hogy a magyar nemzetnek létérdeke Gyurcsány Ferenc és kormányának távozása, valamint felelősségre vonása.
Für Lajos szerint az országban két politikai oldal létezik, nem jobb és bal, hanem egy nemzeti és egy nemzetközi, utóbbiak közé tartoznak a kormánypártok. Hozzátette: a Fidesz helyzetéből adódóan nem lehet radikális. Ezért kell hogy legyen mellette egy ilyen erő is. Minden olyan nemzeti radikális csoportra szükség van, akik olyan kérdésekben is állást foglalnak, amelyekben a Fidesz nem tud vagy nem mer – jegyezte meg az egykori honvédelmi miniszter.
Lezsák Sándor arról beszélt, hogy csak a nemzeti oldal határozott összefogásával, komoly műhelymunkájával történhet meg a kormányváltás, s kezdődhet új fejezet a Kárpát-medencei magyarság életében. Mint fogalmazott: a jobboldalon a legnagyobb szervezett politikai erő a Fidesz, az egyre növekvő taglétszámú Nemzeti Fórum pedig a Fidesszel szövetségben dolgozik a kormányváltás érdekében. A választásokat a listás szavazás dönti el, ezért szükséges felmérni, hogy az adott nemzeti erő el tudja-e érni az ötszázalékos parlamentbe jutási küszöböt, mert ha nem, szövetségben kell gondolkozni – mondta az MDF-ből kizárt Lezsák Sándor.
Csurka István a soproni időközi választásokból következtetve úgy vélekedett: jövőre a Fidesz nagy fölénnyel nyeri meg a választásokat. A kérdés az, hogy ott lesz-e a parlamentben a MIÉP, mert ha nem, akkor érdemi változás nem történik – jegyezte meg.
Boross az MDF–SZDSZ-paktumról. Boross Péter volt kormányfő szombaton Budapesten, az Antall-kormány megalakulásának 15. évfordulóján rendezett ünnepségen azt mondta: Antall József és kormánya tisztában volt azzal megalakulásakor, hogy mivel áll szemben és milyen gondok nehezítik a hétköznapokat. Emlékeztetett az államadósság mértékére, a devizatartalék hiányára, a Magyarország határainak közelében dúló háborúkra, a Szovjetunió szétesésére, Csehország és Szlovákia különválására. Ezért volt lényeges az a tekintély, amelyet a kormány a külpolitikában szerzett, s amiért joggal nevezték „a béke szigetének” Magyarországot – tette hozzá. Szerinte „ha nincs az a bizonyos paktum” (az MDF és az SZDSZ megállapodása), akkor Magyarországon egyre újabb és újabb időközi választási kényszerek következtek volna, mert nem lett volna költségvetése az országnak.
