A múlt héten Ecuador Washington-barát vezetője kényszerült brazíliai száműzetésbe, Nicaraguában és Mexikóban pedig baloldali győzelmet jósolnak a következő választásokon. Bolíviában látványos eredményeket értek el az ajmara indiánok: februárban kikiáltották az ország ásványkincsekben leggazdagabb tartományának önállóságát, mert ezzel akarták megakadályozni, hogy a multinacionális cégek az Egyesült Államoknak kedvező módon árulják ki az ország energiakészletét. A latin-amerikai kontinensen játszott vezető szerep elvesztésének lehetőségén kívül a térség energiakészletének biztosítása és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem is indokolja Washington növekvő aggodalmát. (Erre azért is van jó oka, mert Alfredo Palacio, az új ecuadori elnök két kérdésben nem hajlandó engedni: távozásra akarja bírni az amerikai csapatokat, és ki akarja vonni magát a kábítószer-kereskedelem elleni harcból.) Különösen két ország okoz fejtörést Bushnak és kormányának: Kuba és Venezuela.
Fidel Castro már-már közmondásos szerencsével éli túl Washington valamennyi próbálkozását, hogy a nagyhatalom gazdasági és politikai blokádjával kényszerítse térdre Kubát, a nyugati félteke egyetlen kommunista államát. George W. Bush immár a tizedik elnök, akivel Castro dacol, és túlélte a legfőbb támogató, a Szovjetunió felbomlását is. Tavaly nyáron – amikor Bush szigorító intézkedéseket vezetett be Kuba ellen – még az Egyesült Államok állt nyerésre, de karácsonykor Castro váratlanul bejelentette, hogy egy kanadai cég elegendő mennyiségű nyersolajat talált Kuba északi partjainál. Addig Venezuela segítette ki Castrót, hogy ellássa Kuba nyersolajszükségleteit. A kínai elnök szinte azonnal megjelent Havannában, és gazdasági megállapodásokat kötöttek. A venezuelai Hugo Chávez, Castro csodálója is egyre gyakrabban látogat el példaképéhez. A jelek szerint a két állam mintha át akarná venni a néhai szovjet állam szerepét. Az agg diktátor januárban már azt a fényűzést is megengedhette magának, hogy visszautasítsa az Európai Unió felajánlkozását országa gazdasági bajainak enyhítésére.
A Bush-kormányzat akkor határozta el magát cselekvésre, amikor március közepén négy állam – Brazília, Kolumbia, Venezuela és Spanyolország – védelmi, együttműködési és gazdasági megállapodást kötött egymással. A szerződés értelmében Venezuela nehézfegyvereket vett Spanyolországtól. Mivel Chávez Oroszországtól is vásárolni akart, egy hónappal ezelőtt Rumsfeld hadügyminiszter, majd a héten Condoleezza Rice külügyminiszter is ellátogatott a szubkontinens két meghatározó államába, Argentínába és Brazíliába, majd pár napja Chilébe. A venezuelai elnök, Chávez közben két újabb lépést tett, amellyel tovább rontotta az egyébként sem felhőtlen amerikai–venezuelai kapcsolatokat. Előbb felmondta a Washingtonnal 35 éve kötött katonai egyezményt, majd Havannában Castróval együtt bejelentette, hogy létre akarnak hozni egy olyan gazdasági szervezetet, amely jobban képviseli Latin-Amerika országainak gazdasági érdekeit. Nem mellékes tény, hogy az Egyesült Államok naponta 1,4 millió hordó olajat szállít Venezuelából. 1999-es hatalomra kerülése óta Hugo Chávez eddig csak fejtörést okozott az Egyesült Államoknak.
origo.hu
Így alázzák meg segítőiket a Tisza központjában – mutatjuk a botrányos szavakat
