Az olajat élelmiszerért programot 1996-ban azzal a céllal hozta létre az ENSZ, hogy a Kuvait 1990-es lerohanása óta nemzetközi embargó alatt álló Irak az ENSZ felügyelete alatt élelmiszerhez, gyógyszerhez és más humanitárius eszközökhöz juthasson olajkincsének korlátozott mennyiségű eladásáért cserébe. A tavalyi év óta azonban egyre több hír kerül napvilágra, amelyek mind azt sugallják, hogy az iraki nép helyett leginkább Szaddám Huszein iraki diktátor, valamint külföldi olajvállalatok és üzletemberek tucatja húzott hasznot a jó szándékkal induló programból.
A múlt héten George Galloway brit parlamenti képviselőt és Charles Pasqua volt francia belügyminisztert vádolta meg az amerikai szenátorokból álló vizsgálóbizottság az olajügyben vállalt szerepükért. Galloway saját jótékony célú alapítványát használta fel az olajutalványokból származó pénz „mosására”, míg Pasqua is részesült több millió hordó olaj kereskedési jogából. Az európai politikusok ügyletei azonban a Guardian tudósítása szerint eltörpülnek az amerikaiaké mellett. A szenátusi jelentés szerint az iraki rezsimnek az olcsó olaj eladásáért cserében fizetett jutalékok 52 százaléka az amerikai olajvásárlásokból származik. Washingtonnak tudomása volt az illegális olajügyletekről, amelyek sértették az ENSZ által felállított szankciókat – áll a jelentésben. Ennél még súlyosabb bűncselekménynek számít az a tény, hogy a Szaddám Huszeinnak a szankciók kijátszásáért eljuttatott pénz nagy része az amerikai kormánytól származott. Néhány esetben az Egyesült Államok ténylegesen hozzásegített az illegális olajügyletek lebonyolításához. A George Bush kormányzatát ért egyik legfőbb vád az, hogy tétlenül figyelte a Bayoil texasi olajvállalat ténykedését, amely során 37 millió dolláros illetéket fizetett az iraki kormánynak.
A korrupciós botrány amerikai érintettségére gyanakvó Libération francia napilap sejtése beigazolódni látszik. A jelentés valószínűsíthetőleg eltántorítja az amerikai Republikánus Pártot a Kofi Annanra mért nyomásgyakorlásától, hogy mondjon le az ENSZ főtitkári posztjáról.
Orosz érintettek? Vlagyimir Zsirinovszkij orosz alsóházi alelnök cáfolta, hogy törvénytelenül üzletelt volna Szaddám Huszeinnel az olajat élelmiszerért program keretében. Az amerikai szenátus vizsgálóbizottságának jelentésében az áll, hogy a bagdadi rezsim 1997 és 2002 között csaknem 76 millió hordó kőolajat utalt ki eladásra Zsirinovszkijnak abban a reményben, hogy közbenjárásra ösztönzi Moszkvát az ENSZ-szankciók beszüntetésre. Az amerikai albizottság úgy tudja, hogy 1999–2003-ban Alekszandr Volosin volt Kreml-stábfőnök is részesült iraki olajutalványokból. (MTI)
