A társadalmi igazságosság növelését, a gazdaság versenyképességének javítását ígérte tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az adóváltoztatásokról szóló, napirend előtti parlamenti felszólalásában, miközben többször bírálta a Fideszt. – A családtámogatás és az egészségügy átalakítása után a kormány nemcsak adóreformot, hanem adócsökkentést javasol – hangsúlyozta. Úgy fogalmazott: 800 milliárd forintos kihatása lesz az adóreformnak az államháztartásra, amely kiesést a következő öt évben hatékonyabb állami működéssel és magas gazdasági növekedéssel kompenzálhatják. Javaslataik egyszerre szolgálják az igazságosságot és a gazdaság érdekeit – tette hozzá Gyurcsány Ferenc, aki szerint egy átlagos családnál 50 ezer forinttal marad több pénz az áfakulcsok lejjebb szállítása következtében. A kormányfő értékelése alapján a gazdagabb embereknek nagyobb mértékben kell kivenni a részüket a közteherviselésből, ezért megbeszélést kezdeményez az átlagot meghaladó betétek, részvénybefektetések tízszázalékos megadóztatására, amit 2007-től vezetnének be. A legvagyonosabb társadalmi csoportok felelősségét ki kell terjeszteni, őket érintené a 100 millió forintot meghaladó luxusingatlanok megadóztatása – jegyezte meg Gyurcsány Ferenc.
Áder János arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi kabinet harmincháromszor emelt adót, és hat új adónemet vezetett be. – Ötszázmilliárd forintot vettek ki az emberek zsebéből eddig, adójavaslatuk továbbra is a tehetősebbeknek kedvez, hiszen az átlagjövedelműek és a gazdagok 36 százalékos adósávba tartoznak majd – hangsúlyozta a Fidesz frakcióvezetője. Áder emlékeztetett arra, hogy a minimálbérből élők az előző kormány alatt jobban jártak, mint most, az új javaslatokat is figyelembe véve, hiszen korábban több mint 20 ezer forinttal emelkedett a jövedelmük, most pedig csak 16 750 forinttal. A Fidesz frakcióvezetője utalt arra is, hogy nem derült ki, mekkora lesz a forgalmi adója a gáz-, a víz-, a csatorna- és a többi közüzemi díjnak. Áder a következő napirend előtti felszólalásában hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormány megemelte az élelmiszer, a távfűtés és a villamos energia áfáját, növelte az osztalékadót és az árfolyamnyereség-adót, illetve a vállalkozások terheit. – Ezek után hihetünk-e a miniszterelnök kampányízű ígéreteinek? – tette fel a kérdést. Válaszában Veres János pénzügyminiszter – a kormányfő ekkorra már elhagyta az üléstermet – azt állította: Áder mellébeszél, hiszen a Fidesz az előző ciklusban nem csökkentette, hanem növelte az adókat.
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke főképp a legnagyobb ellenzéki pártot bírálta, mivel szerinte az előző kormány 65 alkalommal emelt adót, és elmulasztották a reformok meghozatalát. A miniszterelnök által bejelentettekről úgy vélekedett: az országnak szüksége van ennek a programnak az elfogadására, amely a kívánalmak és a lehetőségek harmóniáját teremti meg.
Katona Béla, az MSZP frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy a kormány az adórendszer átalakításával a közterhek igazságosabb elosztására tesz javaslatot, egyaránt fokozzák a gazdaság versenyképességét, csökkentik az adókat, és növelik a béreket. A politikus szerint azért sem lehet egykulcsos az adó, mert az az ember, aki az ezerszeresét keresi, mint a legkisebb jövedelmű, az nem adózhat ugyanannyit, mint a legszegényebb.
Dávid Ibolya méltatlannak nevezte a miniszterelnök bejelentésének körülményeit, mert mint fogalmazott, nem kaptak háttér-információkat, hatáselemzést az anyaghoz. – Beszélhetnek ötéves tervekről, lehet előre ígérni bármit, elsődlegesen azonban az államadósságot és a fizetési mérleget kéne rendezni, valamint új munkahelyeket kellene teremteni – mondta az MDF elnöke, aki aktuális költségvetési célokat szolgáló bejelentésnek nevezte a kormányfő által elmondottakat, nem pedig adóreformnak.
Gyurcsány Ferenc viszonválaszában az ellenzék zavaráról és tehetetlenségéről beszélt, mert szerinte a Fidesz 2000-re adóreformot ígért, ám széttárták kezüket, s nem lett az ígéretből semmi. – A minimálbér nullaszázalékos adókulcsát 10 százalékra emelte a Fidesz, a csecsemőpelenkákét pedig 0-ról 12 százalékra, míg a cigarettákét ennél is nagyobb arányban növelte az előző kormány – hangoztatta a kormányfő. Megjegyezte: nem hatvanötször, hanem hatvankilencszer emelt adót az Orbán-kabinet. – A Fidesz a gazdagok pártján áll, mi pedig azokén, akik munkájukból hónapról hónapra tisztességesen próbálnak megélni – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
Kétszázmilliárd forintos bevételkiesést okoz jövőre a kormány adóreformterve – mondta tegnap kérdésre válaszolva Katona Tamás pénzügyi államtitkár a kormányszóvivői tájékoztatón. A kormányzati javaslat költségvetésre gyakorolt hosszú távú hatásairól nem bocsátkozott részletekbe. Még azt sem állította, hogy lennének ilyen elemzések. Szerinte a reform ötéves bevezetése, illetve a törvénybe rögzítés garancia arra, hogy az adózók kiszámítható környezetben tervezhetik a jövőt. Érdeklődésünkre, miszerint melyik vállalkozói vagy lakossági szervezet emelt kifogást az ellen, hogy a reformot ne azonnal, hanem ötéves csúszással jelentsék be, nem tudott ilyet megnevezni.
Hibás gazdaságpolitika. A hibás gazdaságpolitika miatt elvesztegetett évek nem múltak el nyomtalanul, Magyarország viszszaesett a régiós vetélkedésben, ami a versenyképességet, a gazdasági erőt és a befektetésvonzó képességet illeti – írja a magyar gazdaság állapotát elemző tegnapi cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes német napilap szerint konkrét gazdasági reformokra a választások előtt már nem lehet számítani, s a miniszterelnök a száz lépés óvatos politikáját nyújtja a lakosságnak, ám a választók nagy része úgy véli, az ország rossz irányba halad. A lap emlékeztet: a munkanélküliség a tavalyi évtől nő, miközben a költségvetésben és a gazdasági teljesítményben fellelhető komoly deficit állandó fenyegető forrása marad a pénzpiacok bizonytalan egyensúlyi helyzetének.
Az ötéves terv részletei
Öt százalékkal csökken az áfa felső kulcsa. Januártól az általános forgalmi adó (áfa) jelenlegi 25 százalékos kulcsa 20 százalékra csökken. A mérséklés következtében csökkennek a lakásárak, az építési költségek, a villanyáram, a benzin, a gázolaj és az élelmiszerek csaknem kétharmadának az ára. Nem lesz olcsóbb a cigaretta, az alkohol és a gépkocsi, mert az áfamérséklést a jövedéki és a regisztrációs adó ellentételezi.
Korrekció az szja-ban. A személyi jövedelemadó (szja) felső kulcsa 38-ról 36 százalékra mérséklődik jövőre, míg a 18 százalékos alsó kulcs határa a jelenlegi 1,5 millió forintról ötvenezer forinttal emelkedik. Az adótábla sávhatára 2007-ben 150 ezer, egy évvel később 200 ezer, majd azt követően 400 ezer, míg 2010-ben 700 ezer forinttal emelkedik. Ezáltal 2010-ben hárommillió forint éves jövedelemhatárig 18 százalék lenne az adó.
Társasági adó: 10 százalék, de nem mindenkinek. Jövőre ötmillió forint adóalapig tíz százalékra csökken a társasági adó kulcsa, amit azok a vállalkozások alkalmazhatnak, amelyek alkalmazottaik után legalább a minimálbér kétszerese után fizetnek járulékot, és nem vesznek igénybe más adókedvezményt.
Iparűzési adó: Lassú halál. Az iparűzési adót 2008-tól szüntetnék meg, amit a vállalkozókat érintő helyi – ingatlan-, nyereség-, szja – adó vált fel. Ennek mértéke azonban csak a fele lehet az iparűzési adó jelenlegi kétszázalékos kulcsának. A kieső egy százalékot a költségvetés pótolja a helyhatóságok felé. Pozitív változás jövő évtől, hogy az iparűzési adó teljes egésze levonható a társasági adó alapjából.
Kevesebb lesz a tb-járulék. 2006. novembertől megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás. A munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék 29 százalékos mértéke 2007-ben három, két évvel később kettő százalékponttal végül 24 százalékra mérséklődik. A béreket terhelő összes járulék mértéke (tb, szakképzési, munkáltatói) pedig a mai 33,5-ről 28,5 százalékra csökken.
Bevezetik a luxusadót és a kamatadót. Jövő évtől különadót vetnek ki a 100 millió forint forgalmi értéket meghaladó luxusingatlanok után. A százmillió feletti rész után 0,5 százalékos adót kell fizetni évente az önkormányzatok felé, amelyből húsz százalék engedményt adhatnak. Megadóztatnák a kamat- és a tőzsdei árfolyamnyereséget is.
Háromszintű minimálbér. A szakképzettség nélküliek esetében a legkisebb bérnek el kell érnie az egykeresős, egyszemélyes háztartások létminimumát, ami jövőre 63 ezer forint lesz. A középfokú végzettségűeknél ennek 110 százaléka lenne a minimálbér, így jövőre 70 ezer forint. A felsőfokú végzettségűeknél pedig 120 százalék, vagyis 77 ezer forint lenne a legalacsonyabb járandóság.