Adóreform vagy hangzatos ígéretek?

A Fidesz a gazdagok pártján áll, míg a kormány a munkájukból tisztességesen megélőkén – fogalmazott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az adóreformmal kapcsolatos bejelentéseit követően. Áder János (Fidesz) szerint az eddigi adóemelések után hiteltelenek a kormányfő ígéretei, ráadásul több fontos részletről nem beszélt tegnap Gyurcsány Ferenc.

2005. 06. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A társadalmi igazságosság növelését, a gazdaság versenyképességének javítását ígérte tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az adóváltoztatásokról szóló, napirend előtti parlamenti felszólalásában, miközben többször bírálta a Fideszt. – A családtámogatás és az egészségügy átalakítása után a kormány nemcsak adóreformot, hanem adócsökkentést javasol – hangsúlyozta. Úgy fogalmazott: 800 milliárd forintos kihatása lesz az adóreformnak az államháztartásra, amely kiesést a következő öt évben hatékonyabb állami működéssel és magas gazdasági növekedéssel kompenzálhatják. Javaslataik egyszerre szolgálják az igazságosságot és a gazdaság érdekeit – tette hozzá Gyurcsány Ferenc, aki szerint egy átlagos családnál 50 ezer forinttal marad több pénz az áfakulcsok lejjebb szállítása következtében. A kormányfő értékelése alapján a gazdagabb embereknek nagyobb mértékben kell kivenni a részüket a közteherviselésből, ezért megbeszélést kezdeményez az átlagot meghaladó betétek, részvénybefektetések tízszázalékos megadóztatására, amit 2007-től vezetnének be. A legvagyonosabb társadalmi csoportok felelősségét ki kell terjeszteni, őket érintené a 100 millió forintot meghaladó luxusingatlanok megadóztatása – jegyezte meg Gyurcsány Ferenc.
Áder János arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi kabinet harmincháromszor emelt adót, és hat új adónemet vezetett be. – Ötszázmilliárd forintot vettek ki az emberek zsebéből eddig, adójavaslatuk továbbra is a tehetősebbeknek kedvez, hiszen az átlagjövedelműek és a gazdagok 36 százalékos adósávba tartoznak majd – hangsúlyozta a Fidesz frakcióvezetője. Áder emlékeztetett arra, hogy a minimálbérből élők az előző kormány alatt jobban jártak, mint most, az új javaslatokat is figyelembe véve, hiszen korábban több mint 20 ezer forinttal emelkedett a jövedelmük, most pedig csak 16 750 forinttal. A Fidesz frakcióvezetője utalt arra is, hogy nem derült ki, mekkora lesz a forgalmi adója a gáz-, a víz-, a csatorna- és a többi közüzemi díjnak. Áder a következő napirend előtti felszólalásában hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormány megemelte az élelmiszer, a távfűtés és a villamos energia áfáját, növelte az osztalékadót és az árfolyamnyereség-adót, illetve a vállalkozások terheit. – Ezek után hihetünk-e a miniszterelnök kampányízű ígéreteinek? – tette fel a kérdést. Válaszában Veres János pénzügyminiszter – a kormányfő ekkorra már elhagyta az üléstermet – azt állította: Áder mellébeszél, hiszen a Fidesz az előző ciklusban nem csökkentette, hanem növelte az adókat.
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke főképp a legnagyobb ellenzéki pártot bírálta, mivel szerinte az előző kormány 65 alkalommal emelt adót, és elmulasztották a reformok meghozatalát. A miniszterelnök által bejelentettekről úgy vélekedett: az országnak szüksége van ennek a programnak az elfogadására, amely a kívánalmak és a lehetőségek harmóniáját teremti meg.
Katona Béla, az MSZP frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy a kormány az adórendszer átalakításával a közterhek igazságosabb elosztására tesz javaslatot, egyaránt fokozzák a gazdaság versenyképességét, csökkentik az adókat, és növelik a béreket. A politikus szerint azért sem lehet egykulcsos az adó, mert az az ember, aki az ezerszeresét keresi, mint a legkisebb jövedelmű, az nem adózhat ugyanannyit, mint a legszegényebb.
Dávid Ibolya méltatlannak nevezte a miniszterelnök bejelentésének körülményeit, mert mint fogalmazott, nem kaptak háttér-információkat, hatáselemzést az anyaghoz. – Beszélhetnek ötéves tervekről, lehet előre ígérni bármit, elsődlegesen azonban az államadósságot és a fizetési mérleget kéne rendezni, valamint új munkahelyeket kellene teremteni – mondta az MDF elnöke, aki aktuális költségvetési célokat szolgáló bejelentésnek nevezte a kormányfő által elmondottakat, nem pedig adóreformnak.
Gyurcsány Ferenc viszonválaszában az ellenzék zavaráról és tehetetlenségéről beszélt, mert szerinte a Fidesz 2000-re adóreformot ígért, ám széttárták kezüket, s nem lett az ígéretből semmi. – A minimálbér nullaszázalékos adókulcsát 10 százalékra emelte a Fidesz, a csecsemőpelenkákét pedig 0-ról 12 százalékra, míg a cigarettákét ennél is nagyobb arányban növelte az előző kormány – hangoztatta a kormányfő. Megjegyezte: nem hatvanötször, hanem hatvankilencszer emelt adót az Orbán-kabinet. – A Fidesz a gazdagok pártján áll, mi pedig azokén, akik munkájukból hónapról hónapra tisztességesen próbálnak megélni – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
Kétszázmilliárd forintos bevételkiesést okoz jövőre a kormány adóreformterve – mondta tegnap kérdésre válaszolva Katona Tamás pénzügyi államtitkár a kormányszóvivői tájékoztatón. A kormányzati javaslat költségvetésre gyakorolt hosszú távú hatásairól nem bocsátkozott részletekbe. Még azt sem állította, hogy lennének ilyen elemzések. Szerinte a reform ötéves bevezetése, illetve a törvénybe rögzítés garancia arra, hogy az adózók kiszámítható környezetben tervezhetik a jövőt. Érdeklődésünkre, miszerint melyik vállalkozói vagy lakossági szervezet emelt kifogást az ellen, hogy a reformot ne azonnal, hanem ötéves csúszással jelentsék be, nem tudott ilyet megnevezni.

Hibás gazdaságpolitika. A hibás gazdaságpolitika miatt elvesztegetett évek nem múltak el nyomtalanul, Magyarország viszszaesett a régiós vetélkedésben, ami a versenyképességet, a gazdasági erőt és a befektetésvonzó képességet illeti – írja a magyar gazdaság állapotát elemző tegnapi cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes német napilap szerint konkrét gazdasági reformokra a választások előtt már nem lehet számítani, s a miniszterelnök a száz lépés óvatos politikáját nyújtja a lakosságnak, ám a választók nagy része úgy véli, az ország rossz irányba halad. A lap emlékeztet: a munkanélküliség a tavalyi évtől nő, miközben a költségvetésben és a gazdasági teljesítményben fellelhető komoly deficit állandó fenyegető forrása marad a pénzpiacok bizonytalan egyensúlyi helyzetének.




Az ötéves terv részletei

Öt százalékkal csökken az áfa felső kulcsa. Januártól az általános forgalmi adó (áfa) jelenlegi 25 százalékos kulcsa 20 százalékra csökken. A mérséklés következtében csökkennek a lakásárak, az építési költségek, a villanyáram, a benzin, a gázolaj és az élelmiszerek csaknem kétharmadának az ára. Nem lesz olcsóbb a cigaretta, az alkohol és a gépkocsi, mert az áfamérséklést a jövedéki és a regisztrációs adó ellentételezi.

Korrekció az szja-ban. A személyi jövedelemadó (szja) felső kulcsa 38-ról 36 százalékra mérséklődik jövőre, míg a 18 százalékos alsó kulcs határa a jelenlegi 1,5 millió forintról ötvenezer forinttal emelkedik. Az adótábla sávhatára 2007-ben 150 ezer, egy évvel később 200 ezer, majd azt követően 400 ezer, míg 2010-ben 700 ezer forinttal emelkedik. Ezáltal 2010-ben hárommillió forint éves jövedelemhatárig 18 százalék lenne az adó.

Társasági adó: 10 százalék, de nem mindenkinek. Jövőre ötmillió forint adóalapig tíz százalékra csökken a társasági adó kulcsa, amit azok a vállalkozások alkalmazhatnak, amelyek alkalmazottaik után legalább a minimálbér kétszerese után fizetnek járulékot, és nem vesznek igénybe más adókedvezményt.

Iparűzési adó: Lassú halál. Az iparűzési adót 2008-tól szüntetnék meg, amit a vállalkozókat érintő helyi – ingatlan-, nyereség-, szja – adó vált fel. Ennek mértéke azonban csak a fele lehet az iparűzési adó jelenlegi kétszázalékos kulcsának. A kieső egy százalékot a költségvetés pótolja a helyhatóságok felé. Pozitív változás jövő évtől, hogy az iparűzési adó teljes egésze levonható a társasági adó alapjából.

Kevesebb lesz a tb-járulék. 2006. novembertől megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás. A munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék 29 százalékos mértéke 2007-ben három, két évvel később kettő százalékponttal végül 24 százalékra mérséklődik. A béreket terhelő összes járulék mértéke (tb, szakképzési, munkáltatói) pedig a mai 33,5-ről 28,5 százalékra csökken.

Bevezetik a luxusadót és a kamatadót. Jövő évtől különadót vetnek ki a 100 millió forint forgalmi értéket meghaladó luxusingatlanok után. A százmillió feletti rész után 0,5 százalékos adót kell fizetni évente az önkormányzatok felé, amelyből húsz százalék engedményt adhatnak. Megadóztatnák a kamat- és a tőzsdei árfolyamnyereséget is.

Háromszintű minimálbér. A szakképzettség nélküliek esetében a legkisebb bérnek el kell érnie az egykeresős, egyszemélyes háztartások létminimumát, ami jövőre 63 ezer forint lesz. A középfokú végzettségűeknél ennek 110 százaléka lenne a minimálbér, így jövőre 70 ezer forint. A felsőfokú végzettségűeknél pedig 120 százalék, vagyis 77 ezer forint lenne a legalacsonyabb járandóság.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.