A nyugat-európai lapok címoldalai gyakorlatilag egyöntetűen sötétebbnél sötétebb színben festették le a kiút keresésének szűk lehetőségét mind az alkotmány elvetése, mind pedig a költségvetési viták területén. A jelek szerint senki sem akar engedni a „negyvennyolcból”: sem a luxemburgiaktól az uniós vezetést rövidesen átvevő britek, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy megkapják 4,6 milliárd euró összegű visszatérítésüket, sem pedig a franciák, akik nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy lemondjanak a számukra 2013-ig még tavalyelőtt kialkudott, igen nagy összegű agrárjárandóságukról, amely egyébként az uniós kiadások legnagyobb részét teszi ki. Ezt többen anakronizmusnak tartják, hiszen a mezőgazdaságból élők száma az elmúlt húsz évben Franciaországban is jelentősen csökkent, és ma már csupán mintegy 660 ezer francia él a földből.
A 2007–2013-as európai uniós költségvetést a 25 ország vezetőinek egyöntetűen kell megszavazniuk. Az Európai Bizottság 994 milliárd euró összeget javasolt hét évre, ami az unió bruttó nemzeti jövedelmének átlagosan 1,21 százalékát jelenti, de hat tagország – az Egyesült Királyság, Németország, Hollandia, Franciaország, Ausztria és Svédország – azt szeretné, ha nemzeti jövedelmüknek 1 százalékát kellene befizetniük, ami a költségvetést 815 milliárd euróra csökkentené. A luxemburgi elnökség nyolcszázhetvenmilliárdos kompromiszszumot javasol.
Míg a média és a megfigyelők csaknem egyöntetűen a lehető legkedvezőtlenebb színben látják a helyzetet, a szereplők az ilyen mértékű pesszimizmust nem mindenben osztják. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, aki a tagországok néppárti vezetőivel együtt egy Brüsszel melletti kastélyban tanácskozott, sajtótájékoztatóján lapunk azon kérdésére, hogy valóban úgy érzi-e, a „válság csúcsára” kerül sor, azt felelte, nem látott „csődgondnokot”. Abban teljesen egyetértett az Európai Bizottság vezetőjével, José Durao Barrosóval – aki tegnap szintén Meisében tárgyalt –, hogy az alkotmány ügyében valóban türelmi gondolkodási időre, vagyis „befagyasztásra” van szükség, illetve hogy az unióban e téren egységes álláspont kialakítása lenne a legcélravezetőbb. Azt is megemlítette, hogy igen veszélyesnek tartja az unió országaiban, mint például Németországban, a rendkívül nagyarányú munkanélküliséget, amely már-már a rossz emlékű harmincas éveket idézi fel, és e nagyfokú munkanélküliség szélsőséges politikát is eredményezhet.
A Fidesz elnöke elmondta még azt is, hogy a vajdasági magyarok helyzetéről is szót ejtenek. Ezenkívül bejelentette, hogy az Európai Parlament magyar néppárti delegációja június 16., Nagy Imre újratemetésének évfordulója napján kezdeményezi, hogy az 1956-os forradalom jövő évi, ötvenedik évfordulója alkalmából a magyar közösség állítson méltó emléket a magyar szabadságharcnak Brüsszelben.
Izrael tiltakozik. Az izraeli külügyminisztérium tiltakozott az Európai Unió és a Hamász palesztin szervezet közti kapcsolatok élénkülése ellen – írta az MTI. „Az európaiaknak inkább a mérsékelt palesztinokat kellene támogatniuk, nem pedig a szélsőségeseket békítgetniük” – mondta Jeruzsálemben Mark Regev külügyi szóvivő. Regev arra reagált, hogy a Hamász több vezető képviselője bejelentést tett EU-diplomatákkal folytatott megbeszéléseiről. Többen is említették közülük, hogy az utóbbi hetekben élénkültek a Hamász és az EU kapcsolatai. Az EU terrorszervezetként tartja számon a Hamász katonai szárnyát, politikai szervezetét azonban nem, ellentétben Washingtonnal és Tel-Avivval, amely mindkét csoportot listán tartja. (MN)
