Végre elmozdult a holtpontról a baszkföldi parlamentben kialakult helyzet. A Batasuna párthoz közel álló Baszkföldi Kommunista Párt (EHAK) kilenc képviselője közül ketten az ügyvezető baszk miniszterelnökre, Juan José Ibarretxére szavaztak, és ezzel 1998 és 2001 után harmadszor is megválasztották a tartomány miniszterelnökének. A jelek szerint egyelőre szertefoszlottak ellenlábasa, a baszk szocialista Patxi Lopez és a madridi kormány reményei, hogy parlamenti eszközökkel akadályozhatja meg a mérsékelt baszk nacionalista Juan José Ibarretxe autonómiabővítő tervezetének valóra váltását.
A döntés több mint két hónapig tartó huzavona és háttértárgyalás után született meg az április közepén tartott tartományi választások után. Nem volt kicsi a tét: a szocialista madridi kormány egyszerre akarta megszerezni a baszk tartományt a mérsékelt nacionalistáktól, és közben az ETA-t is el akarta távolítani a baszk politikai életből. Mára kiderült, egyik célját sem érte el, mert az ETA politikai szárnya, a Batasuna ravasz húzással egy jelentéktelen pártra adta szavazatait, amely annyi szavazatot szerzett, hogy kívülről befolyásolhatja a parlament munkáját, szerda este pedig a madridi kormány ellenjelöltje is alulmaradt.
Az EHAK szavazatainak azonban ára van, a mérsékelt nacionalista Juan José Ibarretxe közvetlenül a szerdai szavazás előtt bejelentette, tárgyalóasztalhoz kell ülni az összes párttal, beleértve – az egyébként 2002-ben betiltott – Batasunát is. Érdekesség, hogy a szocialisták és a mérsékelt nacionalisták ugyanazt követelik az ETA-tól a tárgyalások előfeltételéül: a látszólag meggyengült terrorszervezet jelentse be, hogy végleg felhagy a fegyveres harccal. Ez a követelés azonban egyelőre süket fülekre talált az ETA vezetőségében, mert valahányszor nem a neki megfelelő lépést tette José Luis Zapatero kormánya vagy Juan José Ibarretxe, azonnal bomba robbant az ország valamelyik pontján. Az újraválasztott baszk miniszterelnöknek az a végső célja, hogy választási programja értelmében népszavazást rendezzen tervezetéről, amelynek jóváhagyása esetén a tartomány csak névlegesen tartozna Spanyolországhoz.
Galícia: néppárti vereség?
Munkatársunktól
Előre hozott választásokat tartottak az északnyugat-spanyolországi Galíciában, amely a néppárt hagyományos területének számít. Az előrejelzések arra utalnak, hogy az eddig négy alkalommal nyertes néppárt nemcsak abszolút többségét veszíti el, hanem a kormányzás is szocialista-nacionalista koalíció kezébe kerülhet. Erre minden esély megvan, hiszen az elmúlt két év során példátlan módon törtek előre a szocialisták ebben a régióban. (2002 novemberében Galícia partjainak közelében következett be a Prestige olajszállító katasztrófája, amelyért most nyújtják be a számlát a kárvallottak.)
A 82 éves Manuel Fraga néppártját belső viszályok is gyengítették, a szocialisták ezért bíznak győzelmükben. Egyelőre a baloldalnak kedvez az állás, mert az eddig összeszámolt szavazatok alapján a nacionalistákkal koalíciós kormányt tudnak alakítani. A Fraga alapította néppárt 37 képviselői helyet szerzett, a szocialisták huszonötöt, a nacionalisták pedig tizenhármat. Hátravan még a tengerentúli gallegók szavazata, és amennyiben a néppárt a jövő hét elején érkező szavazatokból közel tízezerrel többet kap, mint a szocialisták, akkor Galícia mégsem kerül baloldali vezetés alá. A tizenhét spanyol tartományból jelenleg tíz néppárti, hét szocialista vagy nacionalista vezetésű.
