Hét, hét és fél millió tonna kalászos gabona aratásával számol az idén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), ami csaknem tíz százalékkal kevesebb, mint a tavalyi menynyiség. Minderről Lukács József, az FVM főtanácsosa számolt be a tárcánál megtartott tegnapi országos búzafórumon, ahol azt is elmondta, hogy túlságosan nagy területen, a szántóterület 65 százalékán vetettek tavaly gabonát a gazdálkodók, ami hozzájárult a piac torzulásához. Bár termesztési adottságaink jók, termelési színvonalunk mégis az uniós mérce alatt van: a gyenge adottságú területeken is termelünk gabonát, visszaesett a fémzárolt vetőmag felhasználása, az éves termés mennyisége, minősége pedig folyamatosan ingadozik.
Pont azokban a régiókban, ahol már a hét végén megkezdődhet az aratás – információink szerint Bácska és Csongrád egyes térségeiben – hiányzik az igénybe vehető raktár – tudtuk meg Obreczán Ferenctől, a gazdakörök országos szövetségének titkárától.
*
Az intervenciós felvásárlásért felelős Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke, Margittai Miklós a konferencián kifejtette: július 31-ig még mintegy egymillió tonna intervencióra felajánlott gabonát kell átvenniük, ami nehéz feladat, és éppen ezért a határidő módosítását kérték Brüsszeltől. Az MVH elnöke elmondta azt is, hogy összesen hétmillió tonna intervenciós felajánlás érkezett, de az érintettek időközben 2,2 millió tonnát visszavontak. Az elnök szerint átlagosan jól állnak a raktárkapacitások tekintetében, megyénként azonban jelentősek az eltérések, amit a termelői raktárbérletek meghosszabbításával, illetve a tárolási feltételek minimalizálásával és a kettő plusz két éves raktárbérleti szerződések megkötésével kívánnak ellensúlyozni. Popp József, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója viszont arról beszélt, hogy szállítási költségeink meghaladják az európai átlagot, így a magyar termék egyelőre nem képes versenyezni az unió jelentős gabonatermelő országaiban előállított áruval. Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára lapunknak elmondta: reális az állami termésbecslés, amely szerint az idén búzából 5,5, kukoricából hétmillió tonnás termés várható. A főtitkár a jelenlegi állapotot, miszerint a kereskedők is intervencióra ajánlják fel készleteiket, szerencsétlen helyzetnek nevezte.
Portugáliával 200 ezer tonna gabonára sikerült szerződni, ugyanekkora nagyságrend lekötése pedig a befejezés felé halad. Spanyolország esetében félmillió tonnáról folynak a tárgyalások, amelynek ütemét a magyar delegáció igyekszik felgyorsítani – jelentette ki tegnap lapunknak Gráf József, az agrártárca vezetője Luxemburgban az uniós földművelésügyi miniszterek csúcstalálkozója után. A tárcavezető hozzátette: a magyar törekvésekhez csatlakozott az osztrák, a német és a szlovák partner. Ennek lényege: külföldi tárolás uniós támogatással, illetve az intervenciós készletből további eladásokat hirdetnek meg az eddigi háromszázezer tonnás gabonatenderen kívül. A miniszter arról tájékoztatta tárcavezető kollégáit, hogy Magyarország két és fél millió tonnás új raktárkapacitást hoz létre őszig, illetve 600-800 ezer tonnás kapacitás felújítását végezzük el. Magyarország azonban igen feszült gabonahelyzet elé néz, hiszen a tavalyi évről maradt intervenciós készletünk 3,5-4,5 millió tonna körüli, azaz egész évi felhasználással számolva Magyarország mintegy nyolcmillió tonnás gabonakészlettel rendelkezik.
Mintha az Európai Unió Luxemburgban tartott agrárminiszteri csúcstalálkozóján részben ki akarták volna köszörülni az Európai Tanács fiaskóját, már hétfőn késő este egyhangúlag megegyeztek abban, hogy milyen közösségi szabályokat alkalmazzanak a vidéki területek fejlesztésének megsegítése érdekében. A lapunknak nyilatkozó Gráf József kiemelte, hogy már csak másfél év van arra, hogy az európai vidékfejlesztési stratégia után minden tagország ki tudja dolgozni saját nemzeti vidékfejlesztési tervét. A miniszter elmondta: külön öröm, hogy magyar kezdeményezésre a termelői csoportok megalakítása és a félig önellátó gazdaságok támogatása az eredetileg javasolt 2010 helyett 2013-ig lesz lehetséges. Több ország összefogásával sikerült elérni, hogy a vissza nem igényelhető áfatartalom az új szövegben már a támogatásra javasolt költségek körébe tartozik. Emellett a mezőgazdasági területek erdősítésénél magasra, hetven százalékra, az igen rossz körülmények közepette gazdálkodóknál nyolcvan százalékra sikerült növelni a támogatási összegeket.
Hatékonyabb termelés kell. A legtöbb mezőgazdasági termék reálára várhatóan csökken majd a következő évtizedben, aminek egyik oka a fejlődő országok növekvő kivitele, a másik pedig a termelés hatékonyságának erősödése lesz – állítja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legújabb elemzésében. A gazdálkodóknak javítaniuk kell termelésük hatékonyságán, hogy csökkenthessék áraikat. (MTI)
