A tudomány, technológia és újításokra vonatkozó 2005-ös kulcsfontosságú adatok című kiadványban a szlovén Janez Potocnik, az Európai Unió tudományért és kutatásért felelős biztosa kiemeli azt az aggodalmát, hogy míg 2000 óta az unióban a kutatási és fejlesztési intenzitás (a kutatási és fejlesztési ráfordítások a bruttó nemzeti termék százalékában kifejezve) csökken, és jelenleg majdnem nulla, addig Kínában a növekedés tíz- százalékos.
Európa – hangsúlyozza a biztos – nem tudja elérni azt a célját, hogy a kutatási és fejlesztés (K+F) ráfordításokat 2010-re a GDP 1,9 százalékáról 3 százalékra növelje. Ha ez a tendencia folytatódik, jelentette ki Brüsszelben Potocnik, akkor Európa elveszíti annak lehetőségét, hogy vezető legyen a tudásalapú globális gazdaságban. Míg Európa bruttó nemzeti termékének 1,9 százalékát költi a kutatásokra és fejlesztésekre, addig az Egyesült Államok 2,59, Japán pedig 3,15 százalékát. Annak ellenére, hogy a kínai kutatási és fejlesztési intenzitás alacsonyabb az európainál (2003-ban 1,31 százalék volt), az 1997 és 2002 között tíz százalékkal nőtt. Ha ez folytatódik, akkor Kína 2010-re a GDP mintegy 2,2 százalékát költi majd kutatásra és fejlesztésre.

Kémbotrány: a szakértő szerint az akciót az ukrán titkosszolgálat politikai megrendelésre hajtotta végre