Kelet-Csád a világnak egy sivár, elhagyatott, leginkább homokkal borított, felszíni vízzel nemigen rendelkező földrésze. Átmenetileg ez szolgál lakóhelyéül kétszázezer embernek, akiknek falvaikat lerombolták, s most menekülttáborban, sátrakban élik életüket. A száraz, forró vidéken – ahol a hőmérséklet olykor az ötven Celsius-fokik szökken – létfontosságú, nélkülözhetetlen lenne a víz megléte. A hazájukból elűzött szudániak a napi megélhetésükhöz szükséges tizenöt liter víz helyett – mely legelsősorban annak fogyasztásához, de a főzéshez, a mosáshoz is szükségeltetik – jelenleg csupán öt literhez juthatnak az ENSZ jóvoltából.
Amíg George Bush, Tony Blair s világvezető kollégáik az elszegényedett afrikai államok adósságterheit igyekeznek csökkenteni, a valódi, kézzelfogható támogatást a nyomorban élő emberek számára azok a megoldások jelentik, amelyek mindennapi megélhetésüket biztosítják. Alain Gachet nagy szerepet játszhat ebben.
A korábban olaj- és bányatársaságoknak kutatói megbízatásban dolgozó francia geológus olyan technológiai rendszert fejlesztett ki, amely a bolygónk felszínétől nyolcszáz kilométerre keringő műholdak felhasználásával keres vizet a Földön. Felderítőmissziói során bolygónkról gyakran készít felvételeket a NASA, amelyekkel a Föld felszínét képes kinagyítani. Gachet azonban kétféle radartípust is felhasznál, hogy a talaj mélyére is belátást nyerjen, az egyikkel 50 centiméteres, a másikkal akár húszméteres mélységig tud behatolni. A szakember szerint a három különböző rendszer együttes használatával feltérképezhetővé válnak a vízgyűjtő területek, s felderíthetők azok a források, ahol érdemes fúrásokat kezdeni. A francia tudós úgy véli, módszerének köszönhetően a régióban kétszeresére gyorsulhat a vízfelfedezés folyamata. 2004 júliusáig – az ENSZ menekültekkel foglalkozó ügynökségének, az UNHCR-nek felkérésére – Gachet legelőször Csád keleti részén hajtott végre tesztfelderítéseket, s az ottani menekülttábort körülvevő 22 ezer kilométernyi területen vízlelőhelytérképet rajzolt fel. A vörös jelölések a kiszáradt, a kékek a termelékeny kutakat jelölik, a szintén vörös vonalak a potenciális víztározókat jelzik. Gachet módszerét – amelyet laboratóriumi és tudományos környezetben fejlesztettek ki – most először alkalmazták nagyszabású, humanitáriánus krízishelyzetben. Jelentősége azonban nem merül ki a menekültek ellátásában. Az új vízforrások ugyanúgy fontos szerepet töltenek majd be a kelet-csádi lakosok számára, amikor Szudán nyugati részén, Dárfúrban a konfliktus véget ér, s a szudániak viszszatérhetnek hazájukba.
Szakértők szerint Gachet találmánya jól példázza azt, hogy az űrtechnológia milyen hasznos szerepet tölt be a humanitáriánus segélyezés és a nemzetközi fejlesztés területein. A szatellitek pedig azt a kényelmet nyújtják a francia tudósnak, hogy Afrika feltérképezését saját irodájából, a provence-i Tarascon kisvárosból végezheti.

„Lepkefing” – Gulyás Gergely reagált Magyar Péter hangfelvételére