Műholdas vízkeresés indulhat a fekete kontinensen

Egy forradalmi találmánynak köszönhetően a közeljövőben óriási segítségben részesülhet Afrika, elsősorban az a kétszázezer szudáni, akiket az országukban végigsöpört népirtás és falurombolás kényszerített a határon való átkelésre, a Csád földjén való letelepedésre. Az ötvenfokos hőségben, nyomorúságos életkörülmények között élők vízhiányban szenvednek. A problémát egy francia geológus oldhatja meg. Alain Gachet műholdfelvételekkel térképezné fel a sivár térség mélyén megbúvó vízlelőhelyeket.

2005. 07. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kelet-Csád a világnak egy sivár, elhagyatott, leginkább homokkal borított, felszíni vízzel nemigen rendelkező földrésze. Átmenetileg ez szolgál lakóhelyéül kétszázezer embernek, akiknek falvaikat lerombolták, s most menekülttáborban, sátrakban élik életüket. A száraz, forró vidéken – ahol a hőmérséklet olykor az ötven Celsius-fokik szökken – létfontosságú, nélkülözhetetlen lenne a víz megléte. A hazájukból elűzött szudániak a napi megélhetésükhöz szükséges tizenöt liter víz helyett – mely legelsősorban annak fogyasztásához, de a főzéshez, a mosáshoz is szükségeltetik – jelenleg csupán öt literhez juthatnak az ENSZ jóvoltából.
Amíg George Bush, Tony Blair s világvezető kollégáik az elszegényedett afrikai államok adósságterheit igyekeznek csökkenteni, a valódi, kézzelfogható támogatást a nyomorban élő emberek számára azok a megoldások jelentik, amelyek mindennapi megélhetésüket biztosítják. Alain Gachet nagy szerepet játszhat ebben.
A korábban olaj- és bányatársaságoknak kutatói megbízatásban dolgozó francia geológus olyan technológiai rendszert fejlesztett ki, amely a bolygónk felszínétől nyolcszáz kilométerre keringő műholdak felhasználásával keres vizet a Földön. Felderítőmissziói során bolygónkról gyakran készít felvételeket a NASA, amelyekkel a Föld felszínét képes kinagyítani. Gachet azonban kétféle radartípust is felhasznál, hogy a talaj mélyére is belátást nyerjen, az egyikkel 50 centiméteres, a másikkal akár húszméteres mélységig tud behatolni. A szakember szerint a három különböző rendszer együttes használatával feltérképezhetővé válnak a vízgyűjtő területek, s felderíthetők azok a források, ahol érdemes fúrásokat kezdeni. A francia tudós úgy véli, módszerének köszönhetően a régióban kétszeresére gyorsulhat a vízfelfedezés folyamata. 2004 júliusáig – az ENSZ menekültekkel foglalkozó ügynökségének, az UNHCR-nek felkérésére – Gachet legelőször Csád keleti részén hajtott végre tesztfelderítéseket, s az ottani menekülttábort körülvevő 22 ezer kilométernyi területen vízlelőhelytérképet rajzolt fel. A vörös jelölések a kiszáradt, a kékek a termelékeny kutakat jelölik, a szintén vörös vonalak a potenciális víztározókat jelzik. Gachet módszerét – amelyet laboratóriumi és tudományos környezetben fejlesztettek ki – most először alkalmazták nagyszabású, humanitáriánus krízishelyzetben. Jelentősége azonban nem merül ki a menekültek ellátásában. Az új vízforrások ugyanúgy fontos szerepet töltenek majd be a kelet-csádi lakosok számára, amikor Szudán nyugati részén, Dárfúrban a konfliktus véget ér, s a szudániak viszszatérhetnek hazájukba.
Szakértők szerint Gachet találmánya jól példázza azt, hogy az űrtechnológia milyen hasznos szerepet tölt be a humanitáriánus segélyezés és a nemzetközi fejlesztés területein. A szatellitek pedig azt a kényelmet nyújtják a francia tudósnak, hogy Afrika feltérképezését saját irodájából, a provence-i Tarascon kisvárosból végezheti.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.