Folyik a közbeszerzési törvény előkészítése

A legkisebb összegű beszerzések okozzák a legtöbb gondot az ajánlatkérőknek – állítják a közbeszerzési tanácsadók. Javaslatuk szerint a húszmilliós értékhatár alatt nem kellene egyszerű eljárást sem lefolytatni, de a szállítók kilétét és az elfogadott összeget kötelezően nyilvánosságra kell hozni.

Folyik a közbeszerzési törvény módosításának előkészítése az Igazságügyi Minisztériumban, hogy ősszel a kormány, majd a parlament elé kerülhessen a jogszabály tervezett szövege, s jövő januárban életbe is léphessen az új szabályozás. A törvény gyakorlati alkalmazói, a hivatásos „pályázatírók” is megtették a maguk javaslatait – mondta el kérdésünkre Tunyogi László, a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. ügyvezető igazgatója. A Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége (KÖSZ) tagjai a közbeszerzési törvény legutóbbi módosítása óta több száz közbeszerzési eljárás előkészítésében, illetve lebonyolításában működtek közre. Tapasztalataik szerint az ajánlatkérők többségének talán a legnagyobb problémát a legkisebb összegű beszerzések bonyolítása jelentette. Az úgynevezett „egyszerű” eljárások a korábbi, szabadkézi beszerzéseknél több kötelemmel járnak, miközben az ajánlatkérői kör lényegesen nagyobb lett. Mindezek ellenére a közvélemény az eljárások eredményéről annak lezárása után semmivel nem lett tájékozottabb, jelenleg csupán becsülni lehet, hogy a teljes éves közbeszerzési forgalom mekkora hányadát teszik ki az ilyen beszerzések. A KÖSZ értesülései szerint az összeg országosan elérheti az ötvenmilliárd forintot.
A fenti okból javasolják, hogy a nemzeti értékhatár alatti beszerzések szabályait egyszerűsítsék le úgy, hogy az ajánlati felhívást ne, csak annak eredményét tegye közzé az ajánlatkérő évente egy alkalommal, az éves statisztikai összegzésben. És javasolják azt is, hogy a nemzeti alsó értékhatárt emeljék meg a szolgáltatás megrendelése, árubeszerzés és építési beruházás esetén egyaránt 20 millió forintra.
Az értékhatárok emelését fontolgatja az Igazságügyi Minisztérium tervezete is. Ennek meghatározásához a számvevőszéktől, a pénzügyi tárcától, a közbeszerzési tanácstól és a Kehitől is kértek javaslatokat. Az egyszerű eljárásban az árubeszerzés és a szolgáltatás mai kétmillió forintos küszöbértéke nyolcmillióra, az építési beruházásé 20 millió forintra nőne – nyilatkozta Gadó Gábor, a tárca helyettes államtitkára. A pályáztatások megkönnyítésére több előírást mellőznének, s oldanák némelyik szigorát. Az egyszerű eljárásban például ma az a gyakorlat, hogy ha a kiírásra nem érkezik három ajánlat, akkor a beérkezetteket felbontás nélkül vissza kell küldeni, és újra keresni kell legalább három ajánlattevőt. A tervezet szerint a pályázat érvényes lehetne újabb megkeresések nélkül is.